Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Szombathy Viktor

befejezéssel: Tréntiszt volt — legyintett a kapitány —, ismertem Lembergben. Úgy látszik, a végén neki is felviszketett a harctér, embert akart ölni. Nemhogy örült volna a meleg kuckónak meg a sok apró panamájának. Az író elbeszéléseiről találóan állapítja meg egyik értékelője, Marék Antal: Szombathy Viktor epikája mindig színes volt s meleg, történeteinek robogásában azonban olykor felületessé vált. Voltak írásaiban helyzetek, amiket technikás író monumentális formák közé tudott volna beépíteni, a maradandóság márványkövébe bevésni. A riporter lázas rohanása volt ez, csoda-e, ha a megismerésnek ekkora vágyakozásában nem melegedtek meg a dolgok közvetlenül a szíve táján. Az élmények nem forrtak össze lelkiségével, s az események száguldásában egyre jobban lemaradt az ember. (Magyar írás I. évf. 1. sz.) Szombathy Viktor tudatosan törekedett arra, hogy csehszlovákiai kisebbségi magyar írónak tartsák, ezt elsősorban témaválasztásából is látjuk: valamennyi jelentősebb epikus műve a szlovákiai magyarság életével foglalkozik, s hazai környezetben játszódik. Első regénye, a Zöld hegyek balladája jellegzetesen riportregény, könnyed elbeszélő hangjában újságírói és regényírói törekvések keverednek. A történet a szenzációra éhes újságírók témáira emlékeztet, konkrétan így is kezdődik. Egy szlovákiai kisváros unalmas hétköznapjait főként a kávéházi asztaltársaságok hírei és közvéleményt befolyásoló akciói színesítik. Szkuteczky Pál jogot végzett lapszerkesztő léi füllel hall valamit arról, hogy a helység szülötte, Kálmán János (utóbb: John Kolman) híres amerikai filmrendező hazajön szülei látogatására. A szenzációéhes szerkesztők, a karrierhajhászok és a kisvárosi színészek körében villámgyorsan elterjed a hír. Ettől kezdve minden esemény „korunk hőse", a bámulattal övezett szakember és milliomos körül forog. Az író jó humorral ábrázolja a városi kispolgárság világát, a provinciális szellemi légkört, de a történet naiv, és néhány részletében valószínűtlen, erősen emlékeztet a polgári karrierregények számos sémájára. John Kolman megismerkedik a kisváros orvosának szépséges lányával, Bárány Sárival, s őt választja ki hirtelen ötletből támadt mesefilmtémája főhősének. A lány azonban észreveszi, hogy Kálmán Jánosnak mindennél fontosabb a vállalkozás, az üzlet, elszakadt a szülőföldtől s az egyszerű emberek bensőséges világától — szépen elbúcsúznak egymástól. A jellemrajzok ebben 213