Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Darkó István

Körötte ugyanúgy bámultak reá a megmaradóit élők. A földre hullott ököl ugyanúgy kopogtatott bebocsátásért. Darkó elbeszélő stílusa egyre fejlődött, őt tartották a szlovákiai magyar próza legjobb stilisztájának. Zúzmara című ifjúsági regényére már országszerte felfigyelt a kritika és az olvasóközönség. A Berlinben 1926-ban kiadott mű lélektani jellegű, antikapitalista tendenciájú; középpontjában egy negatív hős: a gyáros uralkodni vágyó, az erőszakot eszményítő gimnazista fia, Szelle Laci áll. A másik oldalon a keresztény humanizmust megtestesítő szegény fiúkat, valamint néhány szerencsétlen, együgyű fiatalt találunk: ilyen Güzü, a tragikusan elhunyt Osgyán lakatos abnormis fia, Kókadtfejű, az arcát pofonra kínáló nazarénus és a példás cserkészek. Az ifjú Szelle tudatosan készül a mások feletti uralkodásra, a szívtelen erőszakra, s ilyen gondolatokat találunk életprogramjában: Meg kell tisztítanom magamat minden gyengeségtől. A harcba induló katona először vértezze fel jól magát, csak aztán gondoljon a küzdelemre. A harc végcélja világos előttem: minden elérhető szellemi és megszerezhető anyagi javat a magaménak akarok tudni. Ilyen célok érdekében szervezi meg csavargókból és félkegyeiműkből álló kis csapatát. Lázadó lelkiismeretét, humanizmusát legyűrve, számos kisebbnagyobb gonoszságot elkövetve készül fel életcéljára, de egy hirtelen fordulat (apja tragikus halála) összezúzza terveit, visszaadja emberségét. A regény egyike Darkó legjobb alkotásainak, számos részletében igazi epikus biztonsággal tudja ábrázolni ifjúkori élményeit. Befejezése azonban felületes, a főhős átalakulása gyöngén van motiválva, s több szereplő jellemrajza is torzó marad. A helyes célokat megtestesíteni hivatott cserkészmozgalom bemutatása plakátszerű és sematikus. A világgá bujdosott muzsikus diák sorsa is megoldatlan marad, pedig a történet elején Vulpesnek lényeges szerepet szán az író. A mű némely részletén (erdélyi utazás, sötét lélektani motívumok) Szabó Dezső hatása is érezhető. Darkó sikerült gyermekregényt is írt A felhők hőse Pákozdon címmel, melynek témája a magyar aviatika kezdeti korszakához fűződik. A Nyugatban Illés Endre is elismeréssel írt Darkó két kisregényéről: A szép ötvöslegényről és a Ferdetoronyról (Kassa, 1929). Az előbbi a régi Erdélyben játszódik, a kolozsvári ötvöslegé204