Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Neubaurer Pél

Prágából, a német megszállás elől Budapestre menekült, itt adta ki két kötetben (1942-ben) Hubay Jenőről szóló terjedelmes életrajzi regényét, Egy élet szimfóniája címmel. A zsidóüldözés fokozódása idején, 1944 őszétől Takáts Gyula költő közelében, a Dunántúlon rejtőzködik, a felszabadulás után legyöngülve, gyalogosan indul Pestre, útközben megfázik és meghal. A balatonfonyódi várhegy keleti lejtőjén van eltemetve. Nagyszámú műfordítása vár máig kiadásra. Magyarul is megjelent szépprózai művei lélektani és misztikus témájú alkotások, A jóslat számos részletén észrevehető Franz Kafkának, a modern világirodalom kiváló prágai írójának hatása, akiről Neubauer — Takáts Gyula visszaemlékezése szerint — a második világháború végén tanulmányt is írt. A csehszlovákiai magyar folyóiratokban közölt elbeszéléseiben álmaival, pszichológiai jelenségekkel, misztikus filozófiai problémákkal foglalkozik. Fő művére, A jóslatra emlékeztet a Magyar Figyelőben (III. évf. 1. sz.) közölt Krisztus arca című elbeszélése. Egy német festőművész szentképet fest egy gazdag angol hölgynek, s Krisztusmodellként egy szegény fiatalembert alkalmaz. A fiatalember a mű alkotása közben transzba esik, Krisztusnak képzeli magát, majd Londonba szökik a gazdag angol hölggyel, s ott szexuális (húsban egyesülő) szektát alapít. A rendőrség a szektát leleplezi, a fiatalember meggyilkolja az angol hölgyet, a festő pedig úgy érzi, hogy ő vitte rossz útra a fiatalembert. Ez az elbeszélés is a titkok és a csodák világával foglalkozik, s megvan benne A jóslatnak az a sajátossága is, hogy a misztikumot zsurnalisztikával vegyíti: a német festő egy konkrétan idézett angol újsághírből értesül a gazdag hölgy és a szegény fiatalember alapította különös szektáról. (Később Neubauer ezeket a fiktív újsághíreket szépprózájában úgy teszi még valószerűbbé, hogy fotokópiaszerűen, kiszakított újságdarabok formájában idézi.) A misztikumnak a valósághoz való kapcsolását szolgálja az a szerkezeti sajátság is, hogy az író idézi a hős naplóját vagy feljegyzéseit, s ezzel epizódot vagy újabb cselekményt épít a történetbe — hasonlóan, mint a keleti elbeszélésekben, például az Ezeregyéjszaka meséi ben. A titokzatosság homálya, a váratlan fordulatok gyakran hatásvadászatról tanúskodnak Neubauer epikai alkotásaiban. A misztikum, kalandszeretet, a Dosztojevszkijre emlékeztető 184