Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Bányai Pál

Csehszlovákia Kommunista Pártjából később kilépett vagy kizárták; erről egy újabb per kapcsán értesülünk a sajtóból. 1937-ben a kommunista párt népfrontlapjában, a Magyar Napban cikkek jelentek meg arról, hogy Bányai Pál élesen bírálta a Cseh­szlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Tár­saságot, főként elnökét, dr. Orbán Gábort. Orbán kizáratta Bányait a Társaságból, és kijelentette, hogy annak idején sikkasztás miatt zárták ki a kommunista pártból. Ezért Bányai becsületsértési pert indított a Masaryk Akadémia elnöke ellen, és azt bizonygatta, hogy önként hagyta abba pártfunkcionáriusi tevékenységét. Az író és a párt viszonya egyébként a kilépés után eléggé sajátságos módon alakult: bizonyos kölcsönös szimpátia továbbra is meg­maradt köztük, egyikük sem akarta kiélezni az ellentéteket, a párt­lap a Masaryk Akadémiával való konfliktus során is inkább Orbánt bírálta. Bányai a párt elhagyása után is főként kommunista lapok­ban, marxista szellemű folyóiratokban publikált. A Korunkba, Az Útba, a Magyar Napba, a szlovák DAV-ba és a cseh Tvorbába írt riportokat, cikkeket, és itt közölt regényrészleteket is. A párttal való további kapcsolatára mutat az is, ahogyan első könyvét, a Felsőgaram című kisregényt Az Útban bemutatja a szer­kesztőség; egy terjedelmesebb részletet közöl belőle, s előtte (feltehetően Balogh Edgár) ezt írja a szerzőről: Morvay Gyula, Dömötör Teréz, Sellyei József szlovenszkói paraszt- s munkásírásai mellett tűnik fel Bányai Pál első könyve, mely a testvérsorsú szlovák dolgozók életét, szlovák favágók, munkanélküliek és napszámosok gyötrődéseit és osztályharcát mutatja be éles szocialista realizmussal. A Felsőgaram első kiadását az államügyész elkobozta. Az elkobzás többek közt „erkölcsrendészeti" megokolásokra is támaszkodik, ami új szakaszt nyit a szlovenszkói cenzúra történetében. (1934. 10. sz.) A Pozsonyban, majd Prágában élő író később is marxista és anti­fasiszta szellemben nyilatkozott a szlovákiai magyar értelmiség számos akciójában, így pl. az 193ó-os Tavaszi Parlamentben, a Magyar Nap hasábjain folyó ankétban: a Toll és Hit vitájában stb. A Csehszlovákiát feldaraboló müncheni diktátum Bányait Prágában érte, s 1939-től kezdve nincsenek megbízható adataink életéről. Bizonyára bujkálnia kellett régebbi kommunista tevé­kenysége és zsidó származása miatt is. A fasizmus uralomra jutása li 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom