Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Barta Lajos csehszlovákiai munkássága

portok tragikumát ábrázolja bennük, olyanok, mint egy rövid, sűrített dráma. Példaként lássuk a sarlósok segítségével 1932-ben, megváltoztatott formában (Horváth Ferenc nevével) újból kiadott Új Szó első számából a Rossz esztendő címűt. Lírai képekkel kezdődik: Minden nyáron megérik a gabona, olyankor daloktól lesz hangos az ország. A termőföldek közé szorított föld nélküli aratónépek dalolnak. Mert ilyenkor teljesedik be nekik az idő, és a lelkűkből fölfakad a nóta. Az aratókat „száz és száz faluból" elviszik a búzatermő földekre, de ezen az éven nagyon szűk a termés, s ennek is csak tizedrésze illeti az aratókat. A begányiak összefognak, és kijelentik, hogy a rossz termést csak ötödrészért hajlandók learatni. A földbirtokos inkább aratógépet hozat, de ezt a begányiak összetörik. Azután jönnek a csendőrök, véres lesz a föld., s a megmaradt férfiak learatják kilencedrészért. Az író szinte apokaliptikus képekben mutatja be azoknak a szerencsétlen aratómunkásoknak a sorsa f, akik nem tudnak megkeresni annyi kenyérnekvalót, hogy egész évre elég legyen. Visszafelé nehezen indultak a szekerek, mert nemcsak a gabonás zsákok nehezedtek a kocsiban, hanem az elesetteket is húzni kellett. Az elesettek nem voltak a kocsin, már a földben voltak, de azért mégis húzni kellett, húzni őket, mert az aratómunkások lelkében is ott voltak. A begányi aratómunkásnak már decemberben nincs mit ennie: Ha nincs tápláléka, munkaereje sincsen, ha nincs munkaereje, tápláléka sincsen. Olyan a sors, mint a kör, ott van az eleje, ahol a vége. (Ez a körbe kör motívum még számos Barta-műben megtalálható.) Azután egyre szélesedik ez a válságkör; a munkásoknak nincs pénzük, hogy vásároljanak a boltokban; a boltosok nem rendelnek a nagykereskedőktől; a nagykereskedők adósak maradnak a gyárosoknak, a gyárosok a bankoknak, ezért a bankokban egyre drágább lesz a pénz. S ekkor megindul a körforgás visszafelé: Ilyen drága pénzzel nem tudunk dolgozni! —• mondták a gyárosok, és elbocsátották munkásaikat. Emelkednek az élelmiszerárak, és egyre inkább elmélyül a válság. Az aratómunkások gyermekei az éhségtől zöldülni kezdenek: Mire karácsony közeledett, már zöldek voltak, mert az arcuk színe átment valami zöldesbe. Karácsonykor már zöldesszürkék voltak .. . Nem kívül festette meg őket a zöldesszürke szín, hanem mintha vérük zöldült-szürkült volna meg. Ez egy másik jellegzetes Barta-motívum, mely gyakran előfordul (például 153