Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Prerau Margit

PRERAU MARGIT A szlovákiai magyar szocialista költészet egyik úttörő kép­viselője, Prerau Margit, Király he lmecen született 1909-ben. Apja, ottani kocsmáros, számos gyermekével a szegényemberek életét élte. Prerau fiatalon tüdőbajt kapott, a tátrai tüdőszanató­riumban megismerkedett a kiváló cseh szocialista költővel, Jiří Wolkerral, akihez Holt kedvesem címmel írt verset, s más költe­ményein is érződik Wolker lírájának a hatása. A harmincas években több szocialista és kommunista lap munkatársa volt, legtöbbet a Magyar Napban publikált (riportokat, verseket). A második világháború alatt a fasizmus elől az Egyesült Államokba menekült, ma is ott él. Első verseskötete, a Kiáltás (Kassa, 1932) komor kijelentő mondatokban közli benyomásait, s lázadás után „imára kulcsolja kezét". A tudományos szocializmus eszméit találjuk második, érettebb kötetében: Minden pária nevében (Ungvár, 1938). Verseinek témája a munkás-paraszt szövetség, a házaló zsidók és cigányok szociális helyzetének bemutatása, az egész világ elnyomottjainak sorsa, az örömlányok helyzete stb. Stílusára jellemző a köznyelviség, kevés szóképet használ, de azok szociális töltetűek. A címadó versből idézzük: Mondom a rabszolgák sóhaját, / kik ellepik Ab es színiát, / a Vörös-tenger partvidékét, / Nu­biától a Tana- és Asanga-tavakig j ... A kínai kuli: / az emberi nyomor hullám özöne / hömpölyög ebbe a lápos völgybe. 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom