Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Komlós Aladár

KOMLÓS ALADÁR Alsósztregován született 1892-ben, Budapesten halt meg 1980-ban. 1918 után a kassai gimnáziumban tanított, munkatársa volt több szlovákiai magyar lapnak. A Kassai Naplóban közölt Zrínyi ünneplése körül c. cikkéért elbocsátották tanári állásából. Ezután szüleihez megy Losoncra, a város szellemi életének egyik vezető egyénisége lesz, főként újságírásból él. 1922-ben Buda­pestre költözik. Első verseskötete — Darvas János és Begyáts László verseivel együtt — Bontakozó szárnyak címmel jelenik meg (Losonc, 1910). Költészetének kibontakozására nagy hatással volt az ekkor Losoncon tanító Bodor Aladár, és mindenekelőtt Ady Endre lírája. Őt tartotta a kor legnagyobb költőjének; az Ady-versek, be szépek voltatok c. versében állít emléket a hitének. Intim jellegű lírája Budapesten teljesedett ki; a Nyugat második nemzedékéhez tartozott. Egyetlen csehszlovákiai verseskötete: Voltam poéta én is (Rimaszombat, 1922). Magyarországon mint a Nyugat kiváló kritikusa és irodalomtörténésze igazi hírnévre tett szert, de nem feledkezett meg szülőföldjéről sem, később is küldött írásokat csehszlovákiai magyar lapoknak, s a Magyar Napnak adott nyilatkozatáért a jobboldali magyar sajtó hajszát indított ellene. 1945 után egy ideig egyetemi előadó, majd az Irodalomtudományi Intézet osztályvezetője s számos kiváló monográfia és tanulmánygyűjtemény szerzője, mint pl. Irodal­munk társadalmi háttere (1947), Komjáthy Jenő (1954), Reviczky Gyula (1955), A magyar szocialisztikus líra előzményei és kezdetei (1957), A magyar líra Petőfitől Adyig (1959), A líra műhelyében (1961), Vereckétöl Dévényig (1972). Válogatott verseit 1963-ban adta ki. 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom