Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

II. Kisebbségi Golgota

tással, amelyet ennek az államnak a léte gyakorolt a szlovák lakosságra. Az önálló állam nem tűnt el nyomtalanul a szlovák nemzet történetéről. 1918-hoz nem lehetett visszatérni, de még 1938-hoz sem. Két társadalom fejlődött ki, egymással elég ellentétes. Beneš az 1944 nyarán bekövetkezett felkeléssel sem számolt. Rendületlenül hitt az in integrum restitúcióban, a München előtti Csehszlovákia visszaállításában. A legnagyobb csalódást azonban Kárpátalja sorsának alakulása okozta neki. Nem számított arra, hogy a felszabadítók olyan hamar benyújtják a számlát. „Már 1942-ben is elterjedtek olyan hírek, hogy a csehszlovákiai németséget kitelepítik. A következő évben a magyar nemzeti kisebbség felszámolásának terve is napvilágot látott, ez azonban nem talált általános támogatásra a szövetségeseknél. A megoldást — amely embertelen és kegyetlen volt — a háború utolsó esztendeje hozta meg. Moszkva támogatása következtében sajnos a csehszlovákiai magyarok sorsa is végzetessé vált. A jogfosztó elnöki dekrétumokat már 1944 szeptemberében elkészítették. Kihirdetésükre a potsdami konferencia után került sor." Csehszlovákia jogfolytonosságának a feltételeit sikerült megteremteni. S mihelyt a harci cselekmények megengedték, a kormány útra kelt, hogy az újjászületett ország földjén folytassa tevékenységét. „Az 1943. december 12-én Moszkvában aláírt csehszlovák—szovjet barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződés még csak utalást sem tartalmaz a csehszlovákiai magyarság kitelepítésére, Klement Gottwald viszont a moszkvai rádióban 1944. május 11-én elmondott beszédében már kilátásba helyezte a magyarok Csehszlovákia területéről való eltávolítását, Edvard Beneš pedig 1945. február 16-án bejelentette a csehszlovák vezetőség abbeli elhatározását, hogy véglegesen megoldja a német- és a magyarkérdést, felszámolja a német és a magyar nemzeti kisebbséget, mert „az új köztársaság nemzeti állam lesz"

6 A csehszlovák emigráció nyugati és keleti szárnyának tagjai 1945. március 22-29-én Moszkvában tanácskoztak a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttségével. Összeállították a kormányprogramot, melyet aztán április 5-én hirdettek ki Kassán. De térjünk vissza a Szlovák Nemzeti Tanácshoz! Ismeretes, hogy illegálisan — 1943 karácsonyán alakult me^ Pozsonyban mint a szlovák nemzet politikai akaratának egyedüli képviselője . A csehszlovák államiságot ezekkel a szavakkal hangsúlyozta: „Kívánjuk, hogy a szlovák nemzet és a cseh nemzet, mint legközelebbi szláv rokon nemzetek, további sorsukat a Cs-Sz-K-ban, a szlovákok és a csehek közös államában, és az egyenlőség elve alapján alakítsák." „A Karácsonyi Egyezmény tartalmát a néhány héttel korábban megkötött szovjet—csehszlovák barátsági szerződés határozta meg

8." A felkelés idején mint a hazai szlovák ellenállás legfelsőbb szerve működött. „Az 1944. szeptember 1-jei alakuló ülésen" elfogadott deklaráció szerint 77