Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

I. A magyar- és németellenes diszkrimináció szellemi genezise

gyarok, lengyelek, szlovákok és ruszinok rabságát akarja, legfeljebb kissé mó­dosított formában. Prága egyetlen reménye a váratlan, a sürgős kirobbanás volt, nagyarányú, véres összecsapás a határokon: háború! És Prága valóban meg is kísérelt mindent, hogy a háborút ezekben az órákban kirobbantsa. A cseh csa­patok egész szudétanémet falvakat és községeket fogtak körül, egész vidékek minden férfilakosságát elhurcolták távoli cseh börtönökbe, munkatáborokba vagy kaszárnyákba, százezernyi német menekülő özönlött át a határokon, cseh csapatok kihívóan még német határőrségeket is megtámadtak. De mindez a kétségbeesett erőfeszítés eredménytelen maradt: Berlin ezután is higgadtan, nyugodtan nézte a fejleményeket, német csapatok nem vonultak be cseh terü­letre, s még a határzónában is alig mutatkoztak. A fölényes erő és az igazság tudata nyilvánult meg ebben a csodálatos önmérsékletben. Az idegek harcában Prága maradt alul és míg ők akartak provokálni másokat, lassankint a cseh fő­városban vesztette el a fejét minden vezető ember, náluk indult meg a kétség­beesett kapkodás. 1939 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom