Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

I. A magyar- és németellenes diszkrimináció szellemi genezise

hogy semmiben ne függjenek a környező magyar falvak népességétől, sem gaz­dasági, sem kereskedelmi, sem pedig társadalmi téren. 1 7 A magyar etnikum gazdasági meggyengítésére, etnikai felhígítására és szét­szabdalására tehát tudományos alapossággal és rendszerességgel készült mind a csehszlovák államhatalom, mind a többségi társadalom. A látszatra demokrati­kus köztársaságban nyíltan szorgalmazták a szláv etnikai terjeszkedés elvét. Úgy tűnt, hogy az adott politikai és társadalmi viszonyok között senki és semmi nem állhatja útját a „csehszlovák nemzetállam" néprajzi expanziójának, ami a volt magyarországi területeken — Szlovákiában és Kárpátalján — az ősi magyar településszerkezet mesterséges megbontásában látszott testet ölteni. *** A Felvidéken a szláv nemzeti expanzió jegyében folyó földreform néhány éven belül már meg is hozta első gyümölcseit. A húszas évek folyamán a ma­gyar etnikai tömbön belül már számos szláv telepeskolóniát megszerveztek. Bár a húszas évek közepén a földreform a cseh országrészekben jóval előrehaladot­tabb állapotban volt, mint Szlovákiában és Kárpátalján, a telepítések túlnyomó része mégis ide koncentrálódott, itt is leginkább a magyar többségű területekre. Az Állami Földhivatal hivatalos közlönye szerint például az 1924. év végéig a köztársaság területén összesen 1187 telepescsalád elhelyezésére került sor, eb­ből azonban csak 55 család esett a cseh országrészekre, a többit főleg Szlováki­ában, illetve részben Kárpátalján juttatták földhöz. 1 8 Az Állami Földhivatal közlönye több alkalommal is megelégedéssel kons­tatálta, hogy a magyarlakta területeken mily gördülékenyen folyik a szláv ko­lóniák szevezése. Az egyik 1926 nyarán publikált beszámoló arról tudósít, hogy Szlovákiában máris 32 kolónia van, miközben újabb 4 áll szervezés alatt. Az ide érkező „emberanyag" azonban sajnos nem egyformán „értékes", szögezte le az idézett közlöny. „Aránylag jó anyagot képeznek a morvaországi telepesek, akik fölöttébb jól érzik magukat Szlovákiában" — olvasható az idézett beszámolóban. „A szlovákoknak azonban sok pótolni valójuk van mind a gazdasági tapasztalatok, mind a munkamódszereik vonatkozásában, főleg ha hegyvidékről érkeztek, ahol külterjes gazdálkodás folyik. (...) A szlovák telepesek egyes helyeken még fa­ekékkel, valamint apró lengyel lovacskákkal érkeztek meg a kolóniákra". Az Állami Földhivatal közlönye szerint ezért arra kell törekedni, hogy a szlovák telepesek mindenütt keveredjenek a csehekkel és morvákkal, és persze, sehol ne ők legyenek többségben. 1 9 A szlovákiai és kárpátaljai földreform lebonyolítói valóban éberen ügyel­tek arra, hogy a szlovák telepeseket lehetőleg a csehekkel és morvákkal kever­ten helyezzék el. Azt pedig mindjárt az akció beindulásakor elvként szögezték le, hogy az egyes kolóniáknak minél előbb önálló telepesközségekké kell válni­uk, saját közigazgatással, iskolával, templommal stb. 2 0 Az összefüggő, zárt magyar etnikai tömb szétszabdalására komoly alapos­sággal kidolgozott tervek készültek. Az Állami Földhivatal például már eleve megszabta, hogy Szlovákiában leginkább Pozsony és Érsekújvár között, Komá­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom