Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

A szerzők életrajzi kis lexikona

A szerzők életrajzi kislexikona BRÜGEL, JOHANN WOLFGANG— (ft 1986) nemzetközi jogász és legújabbkori történész — sok egyéb figyelemre méltó mű mellett — „A szlovák kommunisták és a magyar kérdés 1944—45-ben" címmel írt rövid tanulmányt, mely a Proměny, Amerikában megjelenő csehszlovák folyóirat (1987 tavaszán kiadott) 1984/2-es számában jelent meg. Brügel írása fontos dokumentuma a Csehszlovákia történelmét nem államnacionalista és nem soviniszta szemszögből megítélő szemlélet formálásának. A szerző említett tanulmánya magyarul a Kettős elnyomásban című — Duray Miklós által szerkesztett — kötetben jelent meg első ízben. DOLEŽAL, BOHUMIL — (szül. 1940. — ) cseh politológus, publicista. A prágai Károly Egy. Bölcsészettud. Karán cseh-germanisztika szakot végzett. 1964—65 és 1968—69 között a Tvář című lap szerkesztője és szerkesztőbizottsági tagja volt. 1970-től 1989-ig szilenciumra kényszerítették a szakmájában. 1977-ben aláírta a Charta '77-et; 1987—89: a Demokratikus Kezdeményezés (mely 1989 nov. után Liberális Demokrata Párttá alakult) titkára és alelnöke. 1990—1992: a CSSZSZK Szöv. Gyűlésének képviselője; 1992—1994: a cseh miniszterelnök tanácsadója. 1993 óta politológiát oktat a prágai egyetemen. Tanulmányokat és cikkeket publikál cseh, német és magyaro.-i lapokban, folyóiratokban. A tőle közölt idézet az Esterházy J. esete c. tanulmányából való, amely 1995-ben a Prágai Tükör és budapesti Valóság c. folyóiratban jelent meg. FÁBRY ZOLTÁN — (Stósz, 1897 — Stósz, 1970) író, publicista, kritikus. A rozsnyói gimnáziumban érettségizett, majd a pesti egyetem bölcsészeti karán folytatta tanulmányait. 1920-ban a Kassa melletti Stószon telepedett le, s élete végéig ott élt. Ady költészetén nevelkedett, frásait a Kassai Napló, A Reggel, az Esti Újság, a PMH, a Korunk, majd az Irodalmi Szemle stb. közölte. Az éhség legendája (Pozsony, 1932) c. riportkönyve nagy politikai vihart kavart. Elkobozták. 1933-tól az európai antifasiszta irodalom legjobbjainak szintjén, példaadó kiállással küzdött a fasizmus ellen: tevékenységéért 1941-ben az illavai várbörtönbe zárták. 1945 után a csehszlovákiai magyarság legnagyobb tekintélye lett. Számos könyve jelent meg. Köztük például: Korparancs (Pozsony, 1934); Palackposta (u.o., 1960); Emberek az embertelenségben (u.o., 1962); Hazánk, Európa (Budapest, 1967); Stószi délelőttök (Pozsony, 1968); Merre vagy, Európa — Kisebbségek a vádlottak padján (Pozsony, 1991). G. KOVÁCS LÁSZLÓ — (Pozsony, 1961. aug. 23 —) történész, történeti szakíró, szakfordító; 1980ban érettségizett a pozsonyi m. gimnáziumban. 1984-ben a po.-i K. Egy.-en magyar-történelem szakos oklevelet szerzett. 1987-ben Budapestre költözött. 1991-ig kiadói lektor. 1989 júniusától a Csehszlovák Tud. Akadémia Társadtud. Kutatócsoport bp.-i képviselője, az MTA TTI-nek a tud. ügyintézője. Történelmi, politikai művei, írásai és fordításai szlovákiai és magyarországi periodikumokban jelennek meg. Művei: Magyarok Szlovákiában (tanulmány, In: Új Mindenes Gyűjtemény, Pozsony 1991); A szlovákiai magyarság a második világháború éveiben 1939—1945 (tanulmány, In: Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből, Pozsony 1994). — 1989 decemberében megkapta az Új Forrás című irodalmi folyóirat nívódíját. GREGUŠ, PETER — (Bratislava, 1946. febr. 25 —) egyetemi oktató, szakíró. A Komenský Egyetem BTK-nak történelem-filozófia szakán szerzett diplomát. 1969-1989 között a Komenský Egy. dolgozott. 1989-től a pozsonyi Közgazdasági Egy. Keresk. Karának humán tud. tanszékén ad elő. Újságíróként is tevékenykedik. Dolgozott az 1990-92 között megjelent szociáldemokrata Ludové noviny (Népújság) szerkesztőségében, jelenleg a Szlovák Nemzeti Tanács (1993 nyarától megj.) Parlamentný kurier c. havilapjának a szerkesztője. Főleg történelmi és népszerű-tudományos cikkeket, tanulmányokat ír. Munkáit a pozsonyi Historická revue c. folyóirat, a Národná obroda c. napilap és a prágai Listy c. folyóirat közli. Társszerzője az Úvod do filozofie (Bevezetés a filozófiába) c. egy. tankönyvnek, mely két kiadásban jelent meg (1992,1993). GYŐRY DEZSŐ — (Rimaszombat, 1900 — Budapest, 1974), költő, író. (Családi nevén: Vallentinyi D.) 1925-ben a Kassai Napló felelős szerkesztője. Részt vett a Sarló-mozgalom megalapításában. 1939-40-ben írásaiban bátran kiállt a fasizmus ellen. 1940-ben Magyarországra költözött. Műveiből: Zengő Dunatáj (versek, 1937); Emberi hang (versek, 1940); Viharvirág (történelmi regény 1948-49ből, Bp. 1955). Zengő Dunatáj (válogatott versek, 1957); Vérehulló szerelem (kisregény, 1958); 323