Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

VI. A doukmentumok nem néma tanúk többé

szlovákok erőfeszítése most mégis arra irányul, hogy a zsidók katonai áldozatait a szlo­vák népnek sajátítsák ki. Nem rettennek vissza attól sem, hogy az 1944-es szlovák par­tizánok tevékenységét szlovák érdemnek követeljék. Valójában azonban a 40 000 parti­zán túlnyomó része magyar, lengyel és osztrák származású szökött zsidó hadifoglyokból tevődött össze. Ma Szlovákiában 150 000 szlovák „ex-partizán" szerepel, kiknek legna­gyobb része soha nem harcolt a németek ellen; hivatkozva a partizánmozgalomra, ter­rorizálja a gyenge kisebbségeket: a zsidókat és a magyarokat. Meggyanúsítják a zsidó­kat, hogy magyarul beszélnek, azazhogy provokálják a szlovákokat magyar beszédük­kel. Elegendő azt a számadatot idéznünk, mely szerint csak 40-45 %-ban szlovákok és 55-60 %-ban más nemzetiségűek (főleg zsidók és magyarok) azok, akiket most az ún. partizán-szlovákok kínoznak. A 40 000 partizán 70 %-a elesett, tehát ma Szlovákiában 4-5000 szlovák nemzetiségű partizánról lehet beszélni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szlovák nemzetiségű partizánok 95 %-a hamis hírek hatására vonódott be a háborúba. Azt mondták nekik, hogy szlovák fasiszta veze­tőiket: Tukát, Tisót és Machot elfogták a németek, harcolniok kell tehát, hogy kisza­badítsák őket. Néhányan pedig látták, hogy a németek már elvesztették a háborút, ismerték azokat a nagy érdemeket, melyekről a zsidók tanúságot tettek a németek elleni háborúban, ezért hogy megakadályozzák azt, hogy a zsidók uralkodhassanak — áldozataik árán — a szlovákokon s hogy maguknak előnyösebb helyzetet teremtsenek, néhány szlovák elhatározta, hogy látszólag harcolni fog a németek ellen germanofil érzelmei ellenére. A szlovák partizánok tevékenysége majdnem mindig — nem a német hadsereg, hanem a szlovákiai civil lakosság ellen irányult. Ezen a vidéken a teljesen védtelen lakosság, különösen a gazdagok és a nők lettek szerencsétlen szenvedő alanyai azoknak a fosztogatásoknak, erőszakoskodásoknak és mészárlásoknak, melyeket a szlovák partizánok követtek el. Annak ellenére, hogy a 40 000 partizánnak 70 %-a — melynek csak 45 %-a volt szlovák — elesett, ma a Szlovák Partizánok Társaságának 120 000 tagja van, és ezek kizárólag csak szlovákok. Más nemzetiségű partizánok nem lehetnek ennek tagjai, bármilyen hősiesen is harcoltak a szlovákok mellett. Ma már senki sem beszél a fasiszta szervezetekről, mint pl. a Rodobranna vagy a POHG, sem a katonai alakulatokról, melyek az utolsó pillanatig harcoltak az oroszok és a partizánok ellen. Ezek a szerveze­tek tisztán szlovákok voltak, és a szlovák ifjúság uralkodó többsége itt egyesült. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szlovák SS, a Hlinka-gárda milyen híres volt kegyetlenségéről, brutalitásáról, tömeggyilkosságairól, s hogy cseh becslések szerint ez az előfasiszta szervezet 90 %-ban szlovákokból létesült. Ennek a szervezetnek az élére egy rendőrcsoportot állítottak, kiknek hatalmukban állt, sőt áll ma is — saját felelőssé­gükre, minden különösebb jogalap vagy egyezmény nélkül — elfogni és becsukni min­denkit — még a híres partizánokat is —, ha ezek zsidók. Még ma is felügyeletük mellett rendeznek pogromokat, sőt vezető szerepet játszanak ezekben a kegyetlenségekben. Idézhetnénk még sok hasonló nagyságot is ezekből a fasiszta társaságokból. Ezek a szégyenteljes cselekmények nem valósulhattak volna meg, ha a szlovák nép nem lett volna annyira telítve a fasiszta ideológiával, hogy szinte vádolhatnánk és elítélhetnénk őket mint háborús bűnösöket. Sem Tiso, sem Mach, sem Tuka nincsenek még megbün­tetve . Pozsonyban a fasiszta megnyilatkozások ismétlődnek. Néhány nappal ezelőtt összetörték a kirakatokat, ahol a háborús bűnösök képei voltak kiállítva, anélkül, hogy a rendőrség vagy a hatóságok közbeléptek volna. Ha nézzük ezt a faji gyűlöletet, amely Szlovákiát jellemzi, megértjük, hogy az egész háború folyamán miért voltak kénytele­nek az antifasiszta elemek elhagyni hegyvidéki menedékhelyeiket és a magyar alföldre menekülni, ahol elrejtették és segítették őket egész 1944-ig, mikor is a németek bevo­nulásakor Magyarország elvesztette függetlenségét. Ha összehasonlítjuk a zsidók helyzetét Magyarországon és Szlovákiában, a követ­kezőket kell megállapítanunk: Szlovákiában a zsidók 2,7 százalékos aránya és korláto­zott gazdasági befolyása megdönt minden zsidóellenes érvelést. A szlovákiai zsidók 284

Next

/
Oldalképek
Tartalom