Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

VI. A doukmentumok nem néma tanúk többé

2.§ Az elköltözött magyarok vagyonának kezelése Abból a vagyonból, amelyre ez a törvényerejű rendelet vonatkozik („az elköltö­zött magyarok vagona"), az 1. § értelmében a betelepítési hivatal elsősorban térítést (a 3. § 1. bekezdése) fizet a jogosult átköltözötteknek (a 3. § 1. bekezdése). Ugyanebből a vagyonból kiegészítő kiutalást is végrehajthat a 4. § értelmében. Az elköltözött magya­rok azon vagyonának elosztására, amelynek kapcsán nincs szükség végrehajtási intéz­kedésekre a 3. és a 4. § értelmében (a továbbiakban csak „az elköltözött magyarok megmaradt vagyona"), az 5. § rendelkezése vonatkozik. 3. § Térítés a jogosult áttelepiilteknek (1) Térítés alatt e törvényerejű rendelet értelmében azt a térítést kell érteni, amelyre az egyezmény alapján Magyarországról (az 1947. évi 148. számú törvény 2. §-a 1. bekezdésének ötödik mondata) a Csehszlovák Köztársaság területére áttelepült cse­hek és szlovákok tarthatnak igényt. (2) Jogosult áttelepültnek olyan személyt kell tekinteni, aki igazolja, hogy térítési igénye van az 1. bekezdés értelmében. (3) A térítés értékét a betelepítési hivatal a jogosult áttelepült által Magyarorszá­gon hagyott vagyon az egyezmény X. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság erre vonatkozó döntései alapján végrehajtott felbecsülése alapján határozza meg. (4) Térítést lényegében úgy adnak, hogy állagokat utalnak ki az elköltözött ma­gyarok vagyonából a jogosult áttelepültek tulajdonába („pótkiutalás"), éspedig lehető­leg úgy, hogy a pótkiutalás értéke, amelynek meghatározására hasonló mértékben vo­natkoznak a 3. bekezdés rendelkezései, megfeleljen a térítés értékének. Ha ez nem ellenkezik a betelepítési politika érdekeivel, akkor a betelepítési hivatal pótkiutalás­ként teljesen vagy részben azt a vagyont utalja ki, amely a jogosult áttelepült átmeneti használatában van (a 6. § 1. bekezdése), esetleg a választása szerinti vagyont, de leg­alább ugyanolyan vagy hasonló fajtájú vagyont; ennek során a jogosult áttelepült föld­műveseknek kiegészítő kiutalásként lehetőleg olyan termőföldet utalnak ki, amelynek értéke azonos az általuk Magyarországon hagyott termőföld értékével, legfeljebb azon­ban 50 hektár nagyságban. (5) Pótkiutalásként a betelepítési hivatal döntése alapján kivételesen más értékek­ben is lehet teljesen vagy részben térítést adni. Ha a pótkiutalás értéke nem éri el a térítés értékét (3. és 4. bekezdés), akkor a térítés maradékát más értékben adják meg. (6) A térítés más értékekben történő megadására vonatkozó jogszabályokat külön törvényerejű rendelet fogja tartalmazni. (7) A jogosult áttelepültek kérésére a pótkiutalás megadható több jogosult áttele­pült társtulajdonába, vagy pedig a jogosult áttelepültek és a velük közös háztartásban élő családtagok társtulajdonába; a mezőgazdasági vagyon esetében azonban a pótkiuta­lás során csak a jogosult áttelepült és házastársa (élettársa), esetleg kivételesen gyer­mekei társtulajdonába hajtható végre. (8) A térítés megkövetelt módon történő megadására nem támasztható jogi igény. 4. § Kiegészítő kiutalás (1) Ha ezt gazdasági vagy más figyelemre méltó érdekek, főleg a betelepítési poli­269

Next

/
Oldalképek
Tartalom