Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

VI. A doukmentumok nem néma tanúk többé

bizottság a helyi nemzeti (közigazgatási) bizottság javaslatára fellebbezett meg 1948. január 31-ig, a Megbízottak Testülete 1948. szeptember 30-ig vizsgálhatja meg. A helyi nemzeti (közigazgatási) bizottság a járási nemzeti bizottság határozata ellen 8 napon belül a Megbízottak Testületéhez fellebbezhet (a 12 - 14. bekezdés 1948. január 14-én lép hatályba). (13) A Bizottság által e törvényerejű rendelet hatályba lépése után elfogadott döntések a Megbízottak Testületénél a meghozataluk utáni 30 napon belül fellebbezhetők meg. (14) A Megbízottak Testülete 60 napon belül a Bizottság döntését helybenhagyja, megváltoztatja vagy hatálytalanítja, s a mezőgazdasággal és földreformmal foglalkozó megbízott javaslatára egészen a végleges döntésig engedélyezhet halasztást; a bizottság döntései ellen a 3a bekezdés értelmében benyújtott fellebbezéseknek mindig egészen a végleges döntés meghozataláig van halasztó hatályuk. 2. § Mezőgazdasági vagyonon e törvényerejű rendelet értelmében a mezőgazdasági ingatlanokat és az erdőket, a hozzájuk tartozó épületeket, a földművelést és az erdőgazdálkodást szolgáló létesítményeket, valamint a mezőgazdasági-ipari üzemeket kell érteni, amelyek az 1. § 1. bekezdésében feltüntetett személyek tulajdonában vannak, ha jogilag és gazdaságilag nem önállóak, továbbá az ingó tartozékokat (a tulajdonképpeni földművelést és erdőgazdálkodást szolgáló élő és holt leltárt, a mezőgazdasági készleteket, a mezőgazdasági üzemből származó pénzt, követeléseket és értékpapírokat), valamint a mezőgazdasági egység részét képező szőlőket, kerteket, halastavakat és építőtelkeket, az olyan lakóházakat és más épületeket, amelyek jellegüknél fogva felhasználhatók mezőgazdasági célokra, vagy pedig alkalmasak áttelepített személyek elszállásolására a belső telepítés után, s az összes tárgyi használati jogot tekintet nélkül arra, önállóak-e, vagy pedig elkobzott vagyon vagy vagyonrész tulajdonának tartozékai. 3.1 (1) Ha az elkobzás alá eső mezőgazdasági vagyon tulajdonjogát tekintve német vagy magyar nemzetiségű, vagy pedig az 1. § 6. bekezdésében feltüntetett személyé, akkor az illető férje (felesége) vagy gyermekei (akár saját, akár adoptált gyermekek) — amennyiben szlovák (szláv) nemzetiségűek, csehszlovák állampolgárságúak, vagy megszerzik ezt az állampolgárságot a köztársasági elnök 1945. évi 33. számú alkotmánydekrétuma értelmében, vagy pedig az 1. § 3. bekezdésében feltüntetett személyek, amenynyiben nem vonatkozik rájuk az 1. § 6. bekezdésének rendelkezése, kérvényezhetik, hogy ezt vagy a saját vagyonukat (az 1. § 3. bekezdése) legfeljebb 50 hektárig terjedően ne kobozzák el. Ha a kérvényező tulajdonában elkobzás alá nem eső mezőgazdasági vagyon van, akkor e vagyon területét bele kell számítani az előző mondatban említett maximálisan 50 hektár területbe. (...) 6. § (1) Mezőgazdasági vagyon a következő személyek tulajdonába utalható ki: a) béresnek és mezőgazdasági munkásnak szántóföld legföljebb 8 hektár kiterjedésig vagy mezőgazdasági föld legföljebb 12 hektár kiterjedésben, de legkevesebb 5 hektár szántóföld, b) kisparasztnak olyan kiterjedésben, amely saját földtulajdonát legfeljebb 8 hektár szántóföldre vagy 12 hektár mezőgazdasági földre egészíti ki, 265