Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

III. Az embertelen csehszlovák jogszabályok máig kísértő szelleme

dések rendezetlensége mindaddig nem bírt jelentőséggel egyik nemzetgazdaság számára sem, amíg a vasfüggöny a két országot elválasztotta, és a tulajdon — legalábbis az egyik országban nem tartozott a gazdaság meghatározó tényezői közé. Csehszlovákia beillesztése az emberi jogok és a szociális piacgazdaság Európájába még nem fejeződött be; Csehország és Szlovákia jövőjének kérdése ráveti árnyékát a német—csehszlovák szerződésrendszerre. Csehszlovákia mint állam megszűnt. Ezzel együtt módosításra vár a Német Szövetségi Köztársasággal kötött barátsági szerződés is. Egyes sajtójelentések szerint Szlovákia önállóvá válása után Vladimír Mečiar szlovák kormányfő újra kívánja tárgyalni a barátsági szerződést.

3

9 A szlovák álláspont szerint ezzel a szerződéssel a kárpáti németeknek a Szlovák Köztársaság által nyújtott kárpótlását is szabályoznák.

4

0 1993 JEGYZETEK 1 Elisabeth Wiskemann, aki a Royal Institue of International Affairs megbízásából a német— csehszlovák vonatkozású problémákat kutatta, kifejti, hogy Hubert Ripka, Beneš közvetlen munkatársa a londoni emigrációban és a későbbi külügyminiszter, levélben közölte vele, hogy Beneš és ő (Ripka) először 1938 decemberében tárgyaltak komolyan annak a lehetőségéről, hogy a szudétanémeteket az eljövendő háború után kitelepítsék. Germany's Eastern Neighbours, 1956.62. 2 Vö. Jaksch, Wenzel: Europas Weg nach Potsdam (1967) 440. 3 Edvard Beneš beszédét közli: Lidová Demokracie Praha, (3) 118. 1947. május 21. Német fordítás: Hilf, Rudolf: Deutsche und Tschechen (1986) 91. 4 Vö. Wolfgang Brügel: Die Aussiedlung der Deutschen aus der Tschechoslowakei, in: Vierteljahreshefte des Instituts für Zeitgesicht 8. (1960) 162.; a „táviratokkal folytatott játszmá"hoz, amely az amerikai oldal becsapására szolgált 1943-ban, s amellyel a szovjetek már kifejezték a véleményüket a németek tömeges elszállításával kapcsolatban és fordítva, vö. Jaksch i.m. 385., továbbá vö. Luza, R.: The Transfer of the Sudet Germans — A Study of Czech—

German Relations 1932—1962. (1964) 264. 5 Vö. Acta Occupations Bohemiae et Moraviae (1966), 538. 6 Prečan, V.: Z korespondence Slovensko

—Londýn v roce 1944 do vypuknuti Slovenského národního povstání, in: Příspěvky k dějinám KSČ (6) 4., 927. Hilf: i.m. 92. Ehhez és a következőkhöz lásd még Prinz, Friedrich: Geschichte Böhmens (1988) 460. 7 Vö. a Vöröskereszt nemzetközi bizottságának jelentései, JCIR, Report on its Activities during the Second World War 2. kötet, és lásd a nagy-britanniai és USA-beli parlamenti vitákat Alfred de Zayas elemzésében Die Anglo-Amerikaner und die Vertreibung der Deutschen— Vorgeschichte, Verlauf, Folgen 2. kiadás (1981). Lásd még: Die Vertreibung der deutschen Bevölkerung aus der Tschechoslowakei, IV/1. kötet (DTV Reprint 1984), 134. 8 Die Vertreibung i.m. IV/1. kötet, 184. 9 A vagyon felértékelését követte később az 1947. február 14-én kelt törvény alapján az ellenséges vagyon felosztása, amelyet a köztársaság elnökének 1945. október 25-én kelt, az ellenséges vagyon elkobzásáról és a Nemzeti Megújulás Alapjáról szóló dekrétuma alapján kisajátítottak. 10 1948. február 25-én vették át a hatalmat a kommunisták Csehszlovákiában. 11 ROW 1991. 274. 12 Karl-Peter Schwarz: Die Welt, 1992. április 18., 6. 13 A német kisebbséghez tartozó képviselőtől, Walter Piverkától származó törvényjavaslatot 104 szavazattal 25 ellenében, 10 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Lásd: Die Welt, 1992. április 18., 6.; Süddeutsche Zeitung, 1992. április 18—19—20. 129