Veres János: Életút

Tetők

Magányát majd a férfi baltaként megragadja — kiáltja elszántan A. Nawrocki fiatal lengyel költő. Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol, hallgatja egy süket ember, ki a vízben lubickol. Tapétafoszlányok az öntudat falán: egyetemes értékek: a szabadság, a szerelem, a becsület, az öröm, a bánat — nem léphetsz kétszer egymás után ugyanabba a folyóba — nincsen új a nap alatt — az irodalom fájdalomból, nyugtalanságból, félelemből születik — az író fokozott érzékenységének fokozottan fáj minden — a hajdani büszke apacshősből vásári mutatványos lett — a tűnt idő föléled, s néha melegebben lélegzik, mint az elszomorodott jelen — törvénye, hogy az erősebb jogát sohasem ököl, hanem csakis az igazság jelentheti — Kodály ,,Huszt"-jának bús düledékeit egy másik rejtélyes, romos épület követi — a feladat elkötelezett vállalása független magának a tettnek végső eredményességétől —• a szétesett erkölcsi világrend már csak tragédia árán tud újból helyreállni — mindig a kiút lehetőségeit kutató személyiséget formálta — Krúdy az ,,N.N."-ben teremtette meg az ember és a világ zenei harmóniáját — a II. tétel is zárt formába simul, de kevésbé nyugodt, inkább drámai — a kannibalizmus tágabb értelemben egy állatfaj egyedeinek egymás által történő felfalása — az egészséges szervezet sokszor elképesztő stresszhatásokat is elvisel —• ne kérdezd, kiért szól a harang: érted szól. . . Nagy udvara van a Holdnak, nagy híre van Vidróczkinak, úgy folyik annak a híre, mint a patak folyóvize. 173