Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek

Éleslövészet

beszélni, hogy a fontos dolgokról hallgathassanak, s még mielőtt félrevezetné őket valaki, ők vezessenek félre másokat, aztán meghíznak, megőszülnek és meghalnak, de közben nyomokat hagynak maguk után a világban, akiket Erik vagy Erika névre keresztelnek, hogy bennük tovább acsarogjanak, tovább irigykedjenek, tovább élvezkedjenek, és persze tovább létezzenek egy darabig a haláluk után, hacsak Eriknek vagy Erikának a fejére nem dől a gyárkémény, — amelynek tövében Erik találkát beszél meg egy halaskofa lányával, Erika pedig egy minisztériumi főosztályvezető-helyettessel, aki csupán érdekből vette el a főnöke kövér, lusta és buta lányát, s most éjjelente arról álmodik, hogy egy bordélyház tulajdonosa, és üzletébe Hongkongból meg Szingapúrból hozatja a legjobb minőségű árut. 9 Az elbeszélőnek azonban, sajnos, éppen az volna a dolga, hogy számon tartsa, ki mit és mikor rontott el jóvátehetetlenül, s hogy ezeket az eseményeket kinyomozza, és följegyezze azoknak az olvasóinak a perverz gyönyörűségére, akik valamit valahol valamikor jóvátehetetlenül elrontottak már, s most úgy hivalkodnak az elvakart sebeikkel, mint kaktusz a tüskéivel. Ezeket a feljegyzéseket hívják jobb körökben regényeknek, és természetesen ezekben a regényekben regényes dolgok történnek, pontosan úgy, mint a valóságban, vagy mint a képzeletben, ami megint csak a valóság része, hiszen előfordulhat, hogy valaki akarata ellenére százlábúvá változik, vagy idő előtt meghal, hogy utána mint medúza ébredjen föl, esetleg megcsalja a feleségét, akit máskülönben megszokásból és az adott szavát betartandó, szeret még — legalábbis papíron. S az elbeszélő meg is tesz mindent azért, hogy számon tartsa a mások vétkeit, bűnös könnyelmű69