Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek

Galeri

huniczky bácsi szándékáról, hogy holnap reggel kivágatja a diófát. „Majd ültetünk egy másik fát. Mire az megnő, én már úgyis Lucifer üstjében fogok pancsolni." „Te mondtad mindig, hogy az a fa mementó." „Az árnyéka miatt kell kivágatnom. A másik árnyéka miatt. Éppen azért, mert mementó." Ezt persze Spengler úr nem értette, nem is érthette. A pokolba a múlttal, torkolta le Spengler urat, nincs múlt, és nincs jövő, mit tudom én, mi lesz jövőre, és nem is érdekel. Engem az érdekel, hogy mi van ma. És mindig ma van. Csak ma. Az persze biztos, hogy népszerűbb nem leszek. De a pokolba a népszerűséggel, a hivatali kötelesség teljesítése közben nincs helye érzelgősségnek. Kemény és határozott kézzel kell irányítani ennek a városnak az ügyeit, különben elsodorja az ár, és akkor fut zátonyra az élete, amikor végre lehetne valaki. Csak éppen a beruházásokról nem beszélt az elnöknek. A beruházásokról egyetlen szó sem esett. A városnak nem volt ipara, s a városatyák tőle várták, hogy az államkaszszából majd kicsikar valami összeget ipari beruházásokra, ami mérföldkő lehetne a város történetében. Ehelyett ő holnap reggel fölfogad három favágót, és kivágatja a diófát. Azt fogják majd gondolni, hogy a fejébe szállt a dicsőség, suttogni kezdenek, hogy valami nincs rendben vele, s hogy az ilyesmi hová vezethet, arra jobb nem gondolni. A beruházások, gondolta, ó, igen, a beruházások, s gyárkéményeket látott, amint a reggeli szürke ködbe burkolózva vastagon ömlik belőlük a füst. A jövő, gondolta. De egyszer sem mert az elnök szemébe nézni, egész délután az elnök gallérjához beszélt, talán mert ez a fehér gallér megfelelt az elnök jó szándékába vetett bizalmának. Egy gallérral tárgyaltam? Csak egy gallérral? Tudta az igazságot, és szégyenkezett miatta. Egy gallérral lehetetlen ipari beruházásokról tárgyalni. Itt a moziban örömmel látta, hogy az elnök arcvonásai tökéletesen egyeznek a hivatali szobája falán függő portré arcvonásaival. Az elnök jó színben van, és hasonlít magára. 243