Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek

Éleslövészet

kat, feleségüket gyülevész hordái elől, de még azokat is, akiket szerencsétlenségükre fiúgyermekkel áldott meg az isten. (Azokat meg azért)! A névtelen rágalmazók gátlástalanul (ma inkább úgy mondanánk: teli pofával — az elb. megj.) Lipót király vitézeit vádolják mindeme gaztettek elkövetésével, bizonyítva mintegy, hogy a cinizmusnak a legbüdösebb iszapjába feküdtek bele. Mivel az elbeszélő nem történész, a tekercsekbe foglaltak hitelességét nem tudja ellenőrizni, s tartózkodni fog azok kommentálásától. Mindenesetre kedvére való olvasmány a keresztények bevonulását taglaló terjedelmes bekezdés, a felszabadultságnak és vendégszeretetnek hálában fogant, tobzódó leírása. A török hordáktól megtisztított város a belső felszabadulás eufóriájában lobogott hónapokon keresztül. A pogányok rémuralmát törvényes rend váltotta föl, a törökökkel cimborálókat száműzték, ámbár szedték a sátorfájukat azok maguktól is, joggal tartva a népharagtól. A meggyalázott hajadonok és fiatalasszonyok fehér ruhába öltöztek ezen a napon, és vörös rózsákkal szórták be a vásárteret. A tekercsek írója (pontosabban: ezúttal Somogyi Juhász Péter) ismét Kenéz Borbála naplójára hivatkozik. A sokat szenvedett hajadon apja házának ablakából nézte végig a dicső osztrák— spanyol—magyar hadsereg bevonulását a városba. Fehér ruhába öltözött ő is, akár a többi polgárlány, s előzőleg ő maga is ott buzgólkodott a vásártér földíszítésében. Most fehér zsebkendőt lobogtatott az ablakban, és jelképesen egy szál vörös rózsát dobott le a seregeket vezető császári ezredes lova elé. A lovak néhol térdig gázoltak a rózsatengerben. A langyos délkeleti szél hátára kapta a bódító rózsaillatot, s vitte magával Bécs felé. A bécsi nép kitódult az utcára, s három napon át vigadott a világra szóló győzelem hírére, amely szabaddá tette a császári csapatok előtt az utat Buda felé. A kemény szívű zsoldosok mind könnyeztek a szívbe markolóan őszinte fogadtatás láttán, s néhányan közülük megesküdtek rá, hogyha három életük volna, abból kettőt odaadnának a hűséges és hálás magyar nép megváltására. Lipót király 17 B1BU0THECA HUNGARICA Samaria-Somorj- -- '-"•••^r