Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek
Galeri
a helyi potentátustól lefelé a kofaasszonyokig, akik ha megpillantották őt pöttyös iszák jávai a piacon, keresztet vetettek, legszebb portékájukat sietve eldugták, s ami rothadt paradicsomot, férges almát, fonnyadt zöldséget, nyeszlett csibét kora hajnalban kihoztak, szinte ingyen rátukmálták, hátha fölfordul tőle. Sághy urat olyan embernek tartották, akinek a jelenlétében a költői szó kakaskukorékolásnak hangzik, a májusi orgona elveszti illatát, a cukor megsavanyodik, a bölcs gondolatok megzápulnak, a teheneknek elapad a tejük, az épületek tetőgerendái meglazulnak, a bor megecetesedik, a terhes asszony elvetél. Az ő jelenlétében minden száj néma maradt, minden fiókot kulcsra zártak, minden csecsemőt, akire rátekintett, haladéktalanul orvoshoz vittek. Sághy úr ezt a tengernyi megaláztatást hősiesen viselte. Nem járt sehová, nem fogadott vendégeket, tisztességes házba pedig őt nem engedték be. Ismerősei egybehangzó véleménye szerint megérdemelte a sorsát. Mert nagyobb tehetséget s pocsékabb jellemet egy személyben egyesülve keveset találni. Sághy úr 1945 után évekig bujdosott, s 1949-ben költözött vissza a városba. Gyűlölték, ámbár így is voltak sokan, akik előre köszöntek neki, nem látván még tisztán a fejleményeket. Hiszen mi lesz, ha fordul a kocka, és Sághy úr megkaparint valami hatalmat. S az is igaz, hogy nem mindenki gyűlölte egyformán, sőt sokan — nők persze —, akik egymás között elmondták Belzebubnak, szivacsos lelkű kalandornak, a templomban miatyánkot mondtak érte, s éjjelenként nem aludtak miatta, hanem képzeletben kipucolták a cipőjét, köménymagos levest főztek neki, a paplanjuk alá fektették, s a bajszát, amely bajusz finom szálú és selymes volt, mint az ő hálóingük, a kisujjuk köré csavarták. Mert az is igaz, hogy daliás férfiember ebben a városban sosem aludt még utcán, sem váróteremben, s a tisztek, rendőrlegények és cirkuszosok egy időben tömegével szöktették meg innen az eladó lányokat és az unatkozó fiatalasszonyokat. Sághy úr hamar ráébredt, hogy tulajdonképpen a paradicsomban van. Kapóra jött neki, hogy kiválóan beszél 151