Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek
Éleslövészet
csontig soványodott emberek érkeztek a völgybe, ahol egykor a város állt. Éjszaka tüzeket gyújtottak, a szabad ég alatt háltak. Hogy jön ez ide, kérdezitek. A teremtés előtti órákat irigylem tőlük. Ezekért az órákért, napokért húsz évet adnék az életemből. Ma eljutottam odáig, hogy a legegyszerűbb kérdésekre sem tudnék tiszta lelkiismerettel, egyértelműen felelni. Kérdezni viszont tudnék, éjjel-nappal, egy hétig legalább. Elmúltam harmincéves, s ami eddig történt velem, csupa kudarc. Mondhatjátok erre, hogy szerénytelen vagyok. Elvégeztem az egyetemet, dolgozom, tűrhető fizetésem van, szabad vagyok. írtam néhány riportot, ami úgymond a köz javát szolgálta. Mégis azt hiszem, mindez csupán alibi. Csupa pótcselekvés, csupa önigazolás. Elmúltam harmincéves anélkül, hogy elköteleztem volna magam. És ez harminc évet tesz visszamenőleg semmissé." így Kánya úr. 120