Egyszemű éjszaka. Fiatal szlovákiai magyar költők (Bratislava, Madách, 1970)

Németh István - olyan értelmetlen

olyan értelmetlen Olyan értelmetlen, hogy nem vagy mindig velem, mikor velem lehetnek a könyvek, ajtók, kések, csigalépcsőn emelkedő remények, botorkáló szürke fények, óra és ágy, pergő magány, szivárvány, szó, letett sapka, kabát. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom