Dobos László: Földönfutók, Egy szál ingben

Egy szál ingben

vasal. Ismétlődő mozdulataiból legalábbis arra következtetek. Ha sokáig nézem, érthetetlenül a vászon

7 tapintását érzem ujjaim hegyén, hosszú, fehér vászonvégeket látok, melyeket éjszakába nyúlva szőttek és vasaltak időtlen türelemmel. Jólesik nézni az asszony telt, fehér karjának egyenletes mozgását. Vajon mennyi vásznat lehet sima-fehérre vasalni egy fél éjszaka? Két éjszaka, egy hét, két teli hónap, egy esztendő, egy élet hosszán? Ha nem látnám a vasalódrót gyűrődő, hullámzó mozgását, azt hinném, az asszony ringat valakit. Időnként az ablakra pillant, s mintha ez megnyugtatná,, folytatja dolgát. Ez az éjszakai várakozás biztos nyugalma. Míg egyedül van, lámpát sem gyújt többet. A szomszédos két ablak az asszonnyal együtt vár. Olykor gondoltam már arra is, hogy ez az egyszem világhívogató jel. Tévedtem! Éjfél után párja gyúl a keskeny ablaknak. Valaki megjött.. Kalapját, kabátját fáradt mozdulatokkal a fogasra akasztja, s a harmadik ablak is fényes lesz. A várakozó magányt kis idő múlva magába fogadja az éjszaka. Két ablakkal odébb fiatal férfi veti esténként az ágyat.. Mindig csak ő. A mozdulatait már sokszor láttam, ismerem. Előbb a párnákat veregeti mindkét oldalról, majd a paplanokat lóbálja meg az ágy felett. Utána ablakot nyit, cigarettára gyújt és vár. Szinte rátapad az ablak párkányára,, s nézi maga alatt az ötemeletnyi mélységet. Az idő még fiatal, de az utcaösvényeken már alig látni embert. Itt minden új, a házak, a lépcsők, az utak, a csengők. Estére mégis elnéptelenedik a nagy házak környéke. Kihált. Az utcáról ítélve, itt még hamarább kezdődik az est, mint falun. Fény mindenünnen: a bejáratok, a lépcsőházak, a megszámlálhatatlan ablakok sora mind, mind világító pont. S a fényfalakon túl emberek. A férfi most a jobb oldali ház bejáratához verődött suhancok csoportját nézi. öten szívnak egy cigarettát, két szippantás egy emberre. Két lány is van a társaságban: hadonászva tiltakoznak, de ők is szívják. Köhécselnek, é& összeröhögnek a fiúkkal. 300