Egri Viktor: Agnus Dei, Égő föld

Égö föld

dák, bolgárok és svábok, szarmaták és pannonok, szedettvedett hazátlan népek, melyeket a nagy préda vágya, a zsákmány szaga hajtott a nyomukba. Vasmarokkal kellett kordában tartani és fékezni ezt a törzsétől elszakadt csordanépet. Napok múlva az előőrsök már az Alpok hágóit kutatták. Celeján túl újabb ezrekkel gyarapodott a vándorlók száma. Északról jöttek a szászok, feleségestül és gyerekestül, mintegy húszezren Hildibrand herceg vezetése alatt. Alboin új taktikával élt az előnyomulás alatt. Útközben nem tűrt mészárlást és pusztítást. A falvak és települések megriadt lakói bemenekültek a hegyek rengetegeibe. A kihalt, üres falvakat elfoglalta aztán az utóhad. Amit a házakban, szérűkben, vermekben találtak, azt részben felették, részben meg kordékra rakták. Az istállókban, legelőkön lelt barmokat és lovakat a derékhad után hajtották. Az erdőkben rejtőző lakosságot nem üldözték, nem volt rá gondjuk, a gyengébbje ott pusztult, vadak martaléka lett, vagy éhen veszett, az erősebbje csatlakozott Alboin hódító seregéhez. így duzzadt és nőtt az utóhad, gyarapodott a kardforgatók száma, majd százezer főre dagadt, mire elérték az Alpok lábát. Itt megállást parancsolt Alboin. Igaza volt Klef hercegnek: kemény őrök az Alpok, nem lehet megrohanni őket, mint a sík földön felsorakozott légiónyi hadakat. Bonyodalmas, lassú munkával kellett felkészülni az átkelésre. Az alföldhöz és enyhe dombvidékhez szokott nép nehezen mozgott előre hatalmas szekérkaravánjaival a hegyek közt. Ember és állat még elvergődött a csúcsok alá, de a hó határán megakadt a menet. Asszonynép és rabok dolga volt átvinni a havasok hágóin a sok ingóságot, mozdítható vagyont. Maxentiusz három kordéra rakva vitette gyógyszereit, sebek kötözésére való vásznait és balzsamait, amelyeket felkerekedésük előtt vén szolgájával együtt készített hosszú hónapokon át. Most jónak bizonyult az elővigyázatosság és gondosság: hajnaltól napszállatig akadt ,432