Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980

VÍZPARTI ÓDA Dicsértessél, Huszadik Század! E bádogtetőt rendelted fejem fölé s körém eme deszkafalakat, melyek között vísítnak álmaim. Nem kell hidak alatt hálnom, csatangolnom a szélben, meghúzódni árkok fenekén, huzatos kapualjakban. Fényes, szép nyugalomban nézem az írógép billentyűit meg az öklöm, dicséretedre keresek megfelelő szavakat. Dicsértessél! Van kenyerem, munkám, ha akarnám, borom is lenne, fiamnak kórházat rendeltél, feleségemnek a magány gyönyörűségét. Ügyetlen, álmodozó költőd válláról leemelted a terhet. Kiállhatok a víz fölé, hallgathatom a hullámok kacagását. Elnézhetem vitorlák lobogását, fecskék gyönyörű sikló repülését. Medúzahajú tranzisztoros szüzeket látok a víkendházak teraszán. Pocakos palikat, fényes kocsijuk tetejét nyalogatják. Dörgő gépek az ég peremén, most már teljes a csend. Teljes vagy, Huszadik Század, akár költőid árvasága. 18 1968