Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980

a járdákon bordóra fagyott arcú állampolgárok csikorogtak. Kutatva meredt minden arcra, zsonglőrként kapdosta a tekintetek labdáit: Vajon, örülnek-e, hogy élek ? Véres kutyaszemek vakkantottak rá mérgesen, arcába jégszilánkok fúródtak. Hát nem! Négyszer nézett le a hídról, négyszer gondolta meg a dolgot, ez nem jégkorszak, vegyétek tudomásul, úgy döntött: marad, itt marad köztetek, tisztelt cápafejek, akár tetszik, akár nem! 1968 140