Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980

HALÁLOS KOMOLYTALANSÁGOK Törökülésben a villamossíneken, háttal a menetiránynak, a jógik türelmével várni a hetest vagy a hatost, amíg szépen csi­lingelve vagy tütülve összedarálja a csont­jaidat, zsivány pecsenyének valóvá klopfolja fennkölt lelkivilágodat. Milyen egyszerű! Csakhogy a villamosvezetők ma már szer­felett figyelmesek, tüneményes reflexekkel megáldottak, villámgyorsan fékeznek le három milliméterrel a hátad mögött. Gerinced sértetlenül mered az égre, töretlen koponyáddal a csúcsán. Aztán jön a rendőr, humánusan, fehér kesztyűben húzza füled. Dadogva le­számolod a száz korona bírságot. Lenyeled a lányok gúnyos kacaját, ők bolondnak néznek, a Dunához ballagsz, keserű fohásszal eteted a sirályokat, s vinnyogva saját lábikrádba HARAPSZ. 1978 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom