Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928)

Khín Antal - 2. Gönczöl táltos

Régebbi oklevelekben szereplő karcsákat is számítva, 21-et találunk. Egyik Karcsa határában szerepel egy pogány domb, melyről az a hagyomány, hogy itt egykor pogány áldozatokat mutattak be. Ezen községek egyikében lakhatott ama samán-táltos, akinek emlékét is őrzi a Gönczöl-szekér csallóközi regéje. Megjegyezzük még, hogy a szekér elnevezés épúgy mutat keleti hatásra, mint nyugatira, sőt valószínűbben keletire. Mert bár a germán világban a Gönczöl-szekér neve Irmings-Wagen, Karle-Wagen, Herrawaga, 1470-ben egy kéziratban Wodanswagen, a szlávban voz (= szekér), sőt a bronzkorból Svédország keleti részén talált sziklaképen szintén szekérnek tüntetve fel, addig kelet legrégibb népeinél a babylóni ékiratokban szintén szekérnek van nevezve, a Bibliában Jób könyvében szintén s Homerosnál Achilles híres paizsán medvének meg szekérnek is mondva: Együtt a Fiastyúk ott a Hetevénnyel, Órion (a Kaszás) tűzben erős fénnyel, A Medve (a Szekér) forog maga körül, Néz az Órionra, tengerbe nem merül." (Baksay.) A keleti kulturákkal pedig a magyarság előbb érintkezett, mint a nyugatival. így a Kaukázus vidékén levő őshazában a babylon! kulturával, a kazárok révén a zsidóval Levédiában és a bizánci görög kulturával szintén ezen ősi szállásain s ekép a Nagymedve csillagkép szekér elnevezését innét hozta magával. Magyar voltára utal tehát elsősorban a táltos, másodszor a szekér, harmadszor a Göncöl név is, míg a g ö n c ö 1 ige idegen eredete kimutatva nincs. 4 49