Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928)

Bittera károly: A mi falunk

hatalma ellen, hanem az ember gyűlölködése, a felebaráti szeretet ellen vétőkkel folytatott véres küzdelmében is. Falum népe emberemlékezet óta kemény harcot vív létéért a — különben áldást osztó — Duna kártételei ellen való védekezéssel; amellett elég gyakran el kellett szenvednie azt a csapást, pusztítást, ami a magyarra törő ellenség nyomában járt századokon át. Elszenvedte ez a nép a tatár-török-német veszedelmet, de — szomorú még reá gondolni is! — sokszor többet szenvedett a falutól alig két kmnyire futó pozsony—komáromi országúton a török ellen a magyar segítségére siető (?) német és egyéb nyugateurópai fegyelmezetlen, gyülevész, harcos nép erőszakosságától, mint az ádáz ellenségtől. Vas Mihály öreg juhászunktól hallottam kisgyerek koromban, neki meg az apja beszélte, hogy fiatal bojtár korában — tehát a XVIII. század végén — egyszer ilyen átvonuló csapat a falu közepén ütött tábort és a templom tövében rakott tűzön sütötték-főzték meg a Sidó József ükapám istállójából kirekvirált ökröt. A gyakori terhes beszállásolás késztette gyulai Gaál József szépapámat arra, hogy —• a XIX. század elején, a francia háború idején — kis házunk udvarfelöli — déli — falához egy „különbejárású" kis szobát építsen a bekvártélyozandó tiszturak számára. Gyerek koromban öreg cselédeink ezt a szobát még katonaszobának hívták. Az Öregduna megrendszabályozásával a kis falunkat évszázadokon át annyiszor sújtott árvíz32