Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928)

Weyde Gizella dr.: Milyen legyen a Csallóközi Muzeum?

nyomást tett reá a látott tárgyak egy része. Pedig régen senki sem, törődött a látogató gyermekközönséggel. Ma már magyarázva vezetik őket a termeken keresztül. De nemsokára minálunk is be kell majd vezetni a „muzeum-órát" és a „muzeum-játékot" mint Amerikában, ahol minden héten egy órát muzeumban töltenek a gyermekek. Ott aztán a tantárgyakkal kapcsolatban mutatják meg nekik az egyes tárgyakat. A történelemmel kapcsolatban a történeti emlékeket, a művésztörténettel a műtárgyakat; a rajz és kézimunka órákat a rajzolandó tárgyak és a régi hímzések és csipkék előtt tartják meg stb. Helyes vezetés mellett a muzeum középpontja lehet egy környék szellemi életének. A gyermek tanul benne, a felnőtt kiegészíti műveltségét, az öreg pedig visszaemlékezik a múltra. A helyi muzeumba tartozik szűkebb értelemben mindaz, ami a helység történelmi és kultúrtörténeti múltjával összefügg. Így a város régi látképei, térképei, érdekes épületeinek ábrázolásai vagy modelljei stb., a város jelvényei, zászlai, pecsétjei, céheinek, polgári egyesületeinek emléktárgyai. De ezenkívül minden, ami a városban készült, az ipar, műipar és a művészet terén, kiváló polgárainak életére vonatkozó emléktárgyak stb. Tágabb értelemben ide tartoznak még a község és környékének földtani, növény- és állattani termékei, földalakulatait és földrajzi elhelyezését feltüntető táblák és több hasonló. Végre gondolni kell a ma már minden muzeum mellett nélkülözhetetlen fényképtár és szakkönyvtárra, melyre a muzeum vezetőjének az anyag feldolgozásánál van mindenek előtt szüksége. így mindaz, ami nap-nap után elvész, elpusztul, legalább 12