Családi Krónika – Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1948-1979

Az az antológia szerzőiről

gató szülővárosában. 1969-től oktatásügyi, 1974-től kulturális miniszterhelyettes; számos közéleti és politikai funkciót töltött és tölt be. Jelentős műfordító. Több műve szlovákul is megjelent. — Művei: Öcsi csacsi kalandjai (verses mesék, 1949), A pórul járt kandúr (verses mesék, 1949), Állatvilág (verses mesék, 1950), Mesék (Kárpáti Anna álnéven, 1955), Kassai dalok (versek, 1958), Megtudtam, hogy élsz (regény, 1962), Egyszerű ügy (regény, 1966), Kassai románc (képes lírai városismertető, 1966), Puffancs, Göndör és a többiek (ifjúsági regény, 1961), A Rezeda Cirkusz (ifjúsági regény, 1968), Szelíd állataink (leporelló, 1975), Álom Tivadar hadparancsa (elbeszélések, 1975), Csillagsugárzás (műfordítások a világ népeinek költészetéből, 1978), öszi máglya (versek, 1980). DUBA GYULA 1930-ban született Honifüzesgyarmaton (lévai járás). Irodalmunkba az ötvenes évek derekán kapcsolódott be. Sokáig a Hét riportere volt, jelenleg az Irodalmi Szemle főszerkesztője. Novelláiból két kötet válogatás szlovákul is megjelent. — Művei: A nevető ember (szatírák és humoreszkek, 1959), Szemez a feleségem (humoreszkek, 1961), Csillagtalan égen struccmadár (elbeszélések, 1963), A

Ta, ki vagyok? (szatírák és humoreszkek, 1965), Delfinek (novellák, 1966), Baj van a humorral (válogatott szatírák és humoreszkek, 1967), Szabadesés (regény, 1969), Ugrás a semmibe (elbeszélések, 1971), Valóság és életérzés (tanulmányok, 1972), Vajúdó parasztvilág (irodalmi szociográfia, 1974), Angyal vagy madárijesztő? (válogatott novellák, 1975), ívnak a csukák (regény, 1978), Káder ezé s a (zseb) Parnasszuson (irodalmi paródiák, 1979). Az elrabolt taliga (szatírák és humoreszkek, 1980). GÁL SÁNDOR 1937-ben született Búcson, a komáromi járásban. Mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett, a Szabad Földműves szerkesztője lett, majd a kassai Thália Színpad dramaturgja, ezt követően a Hét riportere. Kassán él. Sokoldalú alkotó. — Művei: Arc nélküli szobrok (versek, 1964), Napéjegyenlőség (versek, 1966), Nem voltam szent (elbeszélések, 1968), Szabad vonulás (versek, 1969), Múmia a fűben (elbeszélések, 1970), A szürke ló (mesejáték, 1970), Kőlapok (versek, 1973), Első osztályú magány (elbeszélések, 1974), Csikótánc (gyermekversek, 1975), Tisztább havakra (versek, 1976), Folyó (versek, 1978), Kavicshegyek (válogatott elbeszélések, 1979), Liliomos kürtök (riportok, 1979), Mesét mondok, valóságot (irodalmi szociográfia, 1980). KÖVESDI JÁNOS 1940-ben született Nagykövesden. A Komenský Egyetem Bölcsészkarán szerzett magyar—orosz szakos tanári képesítést. Egy ideig az Új Szó belső munkatársa, majd a Madách Könyvkiadó szerkesztője, 1975-től ismét az Új Szó a munkaadója. Műfordítóként is ismert. A Fekete szél című prózaantológiában mutatkozott be 1972-ben. — Művei: András-napra megjövök (elbeszélések, 1976), Álom a ködbikáról (elbeszélések, 1980). FÜLÖP ANTAL 1942-ben született Komáromban. Változatos munkakörökben dolgozott: volt a Hét szerkesztője is, többnyire azonban fizikai munkát végzett. A Fekete szél című antológiában tűnt fel, 1972-ben. — Műve: Kedvező pillanat (elbeszélések, 1980). 422