Családi Krónika – Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1948-1979

Grendel Lajos - Hűtlenek

\ sárhányója elkapja az oldalát, s visszarepíti a járdára. Elterül az aszfalton, a sofőr kiugrik a vezetőfülkéből, de Mari akkor már halott. Ugyanezen a napon elkezdik a dohánygyár mögötti városnegyed szanálását. A nagyobb, masszív épületeket robbantják. A többit elvég­zik a bulldózerek, amíg kő kövön nem marad. A három bulldózer egyelőre messze hátul, a benzinkút előtt áll készenlétben. Három fenevad, alig várják, hogy eloldozzák a láncaikat. A környék lezárva, a kötélkordon körül tengernyi ember, sokan befogják a fülüket. A kor­donon belül a csupasz utca. De még mielőtt a művelet irányítója, egy zubbonyos, fiatal férfi jelt adna a robbantóknak, seregnyi patkány özönli el a bazaltkockákat. Visítva szaladnak szét a köveken, egyenesen a bámész tömegbe. Aki csak teheti, fejvesztve menekül. Aztán egy irtózatos dörrenés, újabb, a harmadik, a negyedik, az ötödik. Por száll fel, millió galambszárny csattog a levegőben, mint valami népünnepé­lyen. Begyújtják a bulldózerek motorját. A leszálló porból vagy száz méterre a kordonon belül, emberpár bontakozik ki. Ráérősen lépeget­nek a romba dőlt utcán. A zubbonyos férfi elsápad. Lassan látóközeibe érnek. Cigányok. Egy tizennyolc—húsz éves fiú, s alig fiatalabb lány, szoknyája a combja hosszában felhasadva. Tetőtől talpig piszkosak. A szájukban parázsló cigarettavég. Eltapossák a cigarettát, csókolóz­nak. Az istenfájukat, ámuldozik valaki. Aztán amikor átbújnak a kötél alatt, a bulldózerek is megindulnak, hogy ami a robbantások után megmaradt, egyenlővé tegyék a földdel. Két héttel később Petrik Istvánt, a helyi cipészszövetkezet elnökét elbocsátják az állásából. Az elkövetkező fél hónapban ötször idézik be a rendőrségre, de egyszer sem tartják bent. Éjszaka jönnek érte fekete Tatraplanon, délre rendszerint újra otthon van. A legtöbben csak találgatják, mi történik. Terjed a pletyka a városban, egészen fantaszti­kus meséket agyainak ki. Többek között azt, hogy Petrik egy vallási szekta helyi főpásztora és tudós bibliamagyarázója. S hogy összefog­dossák és elégetik a város macskáit, a szőrüket pipadohánynak használ­ják, amiből annyi tényleg igaz, hogy Petrik pipázik. Aztán lassan elcsöndesül a Petrik körüli lárma, a bátrabbak már köszönni is mernek neki. Igaz, egyelőre csak nagyon halkan. Fél év múlva Petriket letartóz­tatják, és öt évre börtönbe csukják. Pár év múlva rehabilitálják. Ugyanaz a bíró rehabilitálja, aki börtönbe juttatta. Dr. Tóth Ignác lehetne az apám is. 393

Next

/
Oldalképek
Tartalom