Családi Krónika – Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1948-1979

Kövesdi János - A nyitott sír

— Adj' isten, öcsém — egyenesedett fel az öreg, s bizonytalanul hozzátette: — Nézlek, nézlek, de már megbocsáss, nem tudom, ki fia vagy. — A Bognár Ödöné. — Az Ödöné? A kisebbik, ugye? — fürkészte az arcomat. — Hasonlítói az apádra. Te v&' i,ol messzi tanulsz, ha jól tudom. — Zólyomban. — Oszt mi leszel, ha elvégzed azt az iskolát? — Erdőmérnök, Fullajtár bácsi. — Erdőmérnök? — emelte rám hitetlenkedve tompa fényű, fáradt szemét. — De hisz errefelé nincsenek is erdők. — Majd telepítünk. Az öreg ismét két kézre fogta az ásót, és folytatni készült a munkát. — Ki halt meg, Fullajtár bácsi? Az ásó visszahanyatlott. Az öreg rám kapta a fejét. A szemében dac, vagy inkább harag villant. — Senki — felelte kurtán, kernényen. Furcsán éreztem magam. Vajon mi lelte az öreget, suhant át rajtam. Csak nem az apámmal...? Eh, apám nem szokott öreg emberekkel ... — De hát akkor minek a sír, Fullajtár bácsi? — néztem a szemébe engesztelően; több kedvesség aligha telt volna tőlem. — Majd csak meghal valaki! — mondta fenyegetően. Az öreg szeme zavaros lett, mint a Bodrog, ha megárad tavasszal. Meghibbant, úgy látszik. Nem is csoda, persze. Nagy megaláztatásban él. Letette az ásót, és a gödör szélén heverő kétágú után nyúlt. Először azzal fölvágta a földet, majd alumínium lapáttal kihányta a gödörből. Azután ismét az ásót fogta kézbe, és a gödör túlsó végén kezdett vágni egy réteget. Ott valamelyest engedelmesebbnek látszott az agyag. Az öreg lassú tempóban, de módszeresen dolgozott. A sarkakat pontosan lenyesegette az ásóval, hogy szép, függőleges legyen a fal. Olyan is volt, mintha függőón után húzta volna valaki. Akinek a munkájában ilyen rendszeresség van, az mégse lehet bolond, tűnődtem. Miféle ördög költözhetett az öregbe? Kegyetlen hozzá a világ, hát vissza akar csapni? Fogat fogért? Vállalhat-e az ember ilyen korban viszontharcot? Fizethet-e könyörtelenséggel kegyetlenségért? Mert bárhogy vesszük is, kegyetlen olyan dolgot mondani: „Majd csak meghal valaki!" — Nem jó kihívni magunk ellen a sorsot — mondtam minden 256