Török Elemér: Árnyak és fények

Táguló idő

TÉL Különös tél! A táj, mint fényből fújt üveg, a varjak a fákon nagy, fekete rügyek. A csurgókon giccses jégcsapok fénylenek, szikrázó óriás gyémántok a hegyek. Fagy foga harapja a távoli kéket, fehéret suhintó tél, szemedbe nézek. A végtelenbe nőtt behavazott tájon tekintetem ménjét fénylőn kibocsájtom. 85