Török Elemér: Árnyak és fények

Hétfő… vasárnap…

Ez lenne hozzánk méltó, emberi. Mindezt hinni csuda jó, mint tudni a napról, hogy van akkor is, mikor nem látható. Hogy így legyen, tudom, rajtunk múlik, az emberen. Ezért szólítlak, arany öntudat, oszd meg velünk gondodat, s tegyünk megint valami igazán emberit, hogy legyen mindig másnap, hétfő . . . vasárnap . . . Esély a mindig-folytatásra — rügyfakadásra. 157