Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

Mihály Géza-Végh László: Előszó

a nemzetiségek helyzetéről szóló 1968 októberében elfogadott alkotmánytörvények életbe léptetésével és alkalmazásával. A statisztikai, gazdasági és szociológiai elemzésekből, az egyes népszámlálások eredményeiből egyértelműen kitűnik, hogy hazánkban a nemzetiségek aktív résztvevői az egységes csehszlovák népgazdaság építésének, a társadalmi, politikai és gazdasági átalakulásoknak. Szocialista társadalmunk jól hasznosítja azt a felismerést, hogy a társadalmi haladás fő mozgatóereje az anyagi javak termelője, az ember. Lenin szavaival kifejezve: a szocialista társadalom építése, céltudatos fejlesztése a nép érdekében és a nép közreműködésével történik. A CSKP XVII. kongresszusának szellemében kidolgozott gazdasági mechanizmusunk átalakítását célzó alapelvek tovább növelik az emberi tényező szerepét a népgazdaság fejlődési ütemének meggyorsításában. A szakképzett, szakmailag és politikailag jól felkészült, alkotó és kezdeményező dolgozók, ill. dolgozói kollektívák - nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül - a műszaki haladás, szociális és gazdasági fejlődésünk legfontosabb és nélkülözhetetlen tényezői. A népgazdaság kiegyensúlyozott és gyors ütemű fejlődése ugyanakkor anyagi feltételeket teremt életszínvonalunk növekedéséhez, a népesedési folyamatok pozitív irányú befolyásolásához, az egyes vidékek és tájegységek közötti gazdasági és szociális jellegű szintkülönbségek felszámolásához. A népgazdaságunk és a világgazdaság követelményeinek megfelelő igényes és jól végzett munka fontos előfeltétele országunk gazdagodásának, gyarapodásának. A dolgozó népünk összefogásával előállított új értékek mennyisége és minősége az egyes népgazdasági ágazatokban - mezőgazdaságban, iparban, építőiparban, kereskedelemben és szolgáltatásokban stb. - nagymértékben befolyásolja a nemzetiségi kérdés politikai, jogi, gazdasági, társadalmi és kulturális megoldottságának fokát és terjedelmét. Gyakorlati példák bizonyítják, hogy a gazdaságilag fejlett országokban több anyagi és pénzügyi eszközöket fordíthatnak az egyes nemzetek és nemzetiségek sokoldalú fejlődésére. Ennek keretében a legfontosabb a politikai és jogi egyenjogúság biztosítása, a megközelítőleg egyforma életkörülmények és munkavállalási lehetőségek, illetve keresetek biztosítása. Nem lebecsülendő a lakosság biológiai újratermelődésének és a népesedési folyamatok sokrétű támogatásának a megvalósítása, az anyanyelvi művelődési és továbbtanulási lehetőségek biztosítása sem. Pártunk a marxista-leninista elmélet elveivel összhangban a nemzetiségi kérdés megoldásában az itt felsorolt legfontosabb részterületek együttes figyelembevételéből, a teljes vagy komplex megoldás módszerének szigorú betartásából indul ki. Nem lebecsülendő az sem, hogy a szociális és kulturális fejlődés sok területét szocialista államunk közvetlenül a költségvetésből, illetve a társadalmi-fogyasztói alapból finanszírozza (pl. szociális jellegű juttatások - családi pótlék, gyermekgondozási segély, ingyenes oktatásügy, egészségügy, a tudomány és a kutatás kiadásai). Igen fontos tehát az ilyen jellegű állami juttatásoknál a „nemzetiségi kulcs'

1 figyelembevétele és betartása. Mindez szorosan befolyásolhatja a nemzetek és nemzetiségek demográfiai, szakképzettségi, műveltségi szintjét, de rétegek és szociális csoportok szerinti összetételét, a nemzetek és nemzetiségek életszínvonalának az alakulását. Gyönyör József úttörő jellegű, adathalmazokat felölelő és elemző tanulmányából 8