Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - II. A nemzetiségi jogok érvényre juttatása - 3. Nemzetiségi szervek és szervezetek

sőbb sorra létesültek bizottságok a járásokban és a községekben az említett törvény 5356. és 65. §-a alapján. Az Oktatási Minisztérium és a Művelődési Minisztérium mellett pedig nemzetiségi tanácsadó testületet hoztak létre. Az 1971. július 21-i 185. sz. határozatával a kormány hasonló eljárást javasolt a Kelet-csehországi és a Dél-csehországi Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsának. A Szlovák Szocialista Köztársaságban e téren a helyzet a következőképpen alakult. A kormány 1969. február 14-i 25. sz. határozatával úgy döntött, hogy a törvény-előkészítő és a gazdasági tanácson kívül nemzetiségi tanácsot is alakít, mint a kormány tanácsadó szervét. A tanács 16 tagját pedig április 8-i 203. sz. határozatával nevezte ki. Egyúttal elfogadta a tanács statútumát és ügyrendjét.

10

3 A jelenleg hatályos statútumot és ügyrendet a kormányelnökség 1972. január 26-i 18. sz. határozatával hagyta jóvá. Ennek értelmében a Nemzetiségi Tanács a kormány tanácsadó, kezdeményező és koordinációs szerve nemzetiségi ügyekben. Legfontosabb feladatai közé tartozik: részt venni a kormány olyan intézkedéseinek előkészítésében, amelyek a Szlovák Szocialista Köztársaság területén élő nemzetiségek sokoldalú gazdasági, szociális és kulturális fejlődésének biztosítására irányulnak; állást foglalni a nemzetiségi ügyeket érintő jogszabályok tervezetével kapcsolatban, amelyeket a kormány elé terjesztenek: összehangolni a nemzetiségi politika megvalósítása terén részt vevő minisztériumok és más állami szervek álláspontját; figyelemmel kísérni Csehszlovákia Kommunista Pártja nemzetiségi politikájának megvalósítását a minisztériumok, a nemzeti bizottságok és az államigazgatás más szerveinek a tevékenységében; figyelmeztetni a minisztériumokat, esetleg magát a kormányt is, mindazokra a problémákra és sajátos nemzetiségi ügyekre, amelyek a nemzetiségek által lakott területeket érintik. A Nemzetiségi Tanács tagjainak jelenlegi száma 28. Ebből 13 szlovák, 10 magyar és 5 ukrán nemzetiségű. Elnöke a kormány egyik alelnöke, titkára pedig a kormány hivatala nemzetiségi főosztályának a vezetője. Tagjait 1984-ig a kormány nevezte ki, azóta pedig a tanács elnöke, elsősorban a minisztériumok és az államigazgatás más központi szervei, a nemzeti bizottságok, a társadalmi és a kulturális szervezetek, az egyetemek és a főiskolák, a tudományos intézetek képviselői, esetleg más, nemzetiségi ügyekkel foglalkozó szakemberek közül. Tevékenységéért az elnök a kormánynak felelős. Tisztsége ellátásában egyetlen tagot sem helyettesíthet más személy. Egyébként a tanácsot munkájában valamennyi minisztérium és más állami szerv köteles támogatni, a nemzeti bizottságok is, s megkeresésére minden felvilágosítást és szükséges adatot meg kell adniuk, illetve rendelkezésére kell bocsátaniuk. Az 1969-1981 közötti időszakban 23 alkalommal ülésezett, s összesen 89 jelentést, ellenőrző-jelentést, beszámolót és egyéb anyagot vitatott meg. Tárgykörük szerint egyebek közt foglalkozott a nemzetiségek nyelvhasználatával és a szlovák nyelv oktatásával a magyar tanítási nyelvű óvodákban és iskolákban. Számos állásfoglalás jelzi tevékenységét 10

3 Az 1969. évi 203. sz. kormányhatározat A pontját (a tanács tagjai) hatályon kívül helyezte az 1970. szeptember 30-i 324. sz. határozat, majd a 203. sz. határozat B pontjában jóváhagyott statútumot és ügyrendet teljes egészében hatályon kívül helyezte, és a tanács összetételét kiegészítette az 1971. október 13-i 343. sz. kormányhatározat. A tanács összetételét még a következő határozataival módosította és egészítette ki a kormány: az 1973. március 28-i 89. sz., az 1975. május 28-i 159. sz. és az 1981. szeptember 30-i 271. sz. határozat. 224