Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - II. A nemzetiségi jogok érvényre juttatása - 1. Népképviseleti testületek
II. A NEMZETISÉGI JOGOK ÉRVÉNYRE JUTTATÁSA 1. NÉPKÉPVISELETI TESTÜLETEK A Csehszlovák Szocialista Köztársaság valamennyi államhatalmi és államigazgatási szervének a kötelessége, hogy megvalósítsa a nemzeti (nemzetiségi) egyenlőséget, s egyúttal a nemzetiségek nyelvének szabad használatát is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1969. január 1-jei hatállyal államszövetséggé alakult át. Ennek következtében államunkat két egyenjogú köztársaság, a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság alkotja. 8 4 Hazánkban minden hatalom a dolgozó népé, amely azt az általa választott, ellenőrzött és neki felelősséggel tartozó képviseleti testületek útján gyakorolja. Ezek tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják. Képviselőiket a választók bármikor visszahívhatják. 8 5 Az új szövetségi állam népképviseleti testületei: a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok. A nemzetiségek politikai egyenlőségének gyakorlati megvalósítása szempontjából igen fontos a nemzetiségi lakosság képviselete ezekben a testületekben. A nemzetiségek megfelelő képviseletét az 1968. évi 144. sz. alkotmánytörvény 2. cikkelye deklarálja. 8 6 Egyébként választási rendszerünk elvi alapjait az alkotmány első fejezetének tételes rendelkezései tartalmazzák. S bár a szocialista csehszlovák államban területi képviseleti rendszer van érvényben, a jelölési rendszer demokratizmusa szavatolja, hogy a képviseleti testületekben és más választott szervekben a nemzetiségi lakosság is képviselethez jusson. 8 7 8 4 A Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi állammá történt átszervezéséhez az 1968. október 27-i 143. sz. alkotmánytörvény adta a jogi alapot. A föderáció előkészítése az 1968. évi 77. sz. alkotmánytörvény alapján történt. - Zbierka zákonov. 1968, 41. rész, 381-401. 1.; 25. rész, 217-218. 1. 8 5 Vö. Az alkotmány (az 1960. évi 100. sz. alkotmánytörvény) 3. cikkelye és a választási törvények (az 1971. évi 44., 53., 54., 55. és 56 sz. törvény 2. §-a). - Zbierka zákonov. 1960, 40. rész, 295. 1.; 1971, 14. rész, 247. 1.; 16. rész, 286-293. 1.; 17. rész, 302. és 309. 1. 8 6 Az 1968. évi 144. sz. alkotmánytörvény 2. cikkelye így hangzik szlovák nyelven: „Národnosti sú primerane na svoju početnosť zastúpené v zastupitelských zboroch a v iných volených orgánoch." Magyar fordításban: „A képviseleti testületekben és más választott szervekben a nemzetiségek létszámuknak megfelelően vannak képviselve." A „primerane na svoju početnosť" (a cseh nyelvű szövegben „přiměřeně ke své početnosti") más szavakkal azt jelenti, hogy létszámukhoz mérten, nagyságukhoz képest, létszámuknak megfelelő arányban. Az alkotmánytörvény hatályának első évtizede során általánosan elfogadottá vált az a nézet, hogy a „megfelelő" képviseletnek is összhangban kell állnia az egyes nemzetiségek számarányával. Legalábbis azt el kell érnie. 8 7 Minden választókerület pontosan meghatározott területi egység. Valamennyiben hozzávetőlegesen azonos számú lakos él. Minden választókerület egy-egy képviselőt választ, a Nemzeti Front jelöltjét (a Szövetségi Gyűlés 1971. évi 44. sz. törvényének 3., 10., 11. és 24. §-a). Hasonló rendelkezéseket tartalmaznak a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács törvényei is (választási törvények). 214
