Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 1. Az egyenjogúság
tumai az alkotmányban deklarált sajátos nemzetiségi jogoknak, ők is ugyanúgy vesznek részt megfelelő szinten a társadalom, az ország irányításában, mint a két nemzet tagjai. Együtt és közösen. Ugyanakkor kibontakoztatják nemzeti létük sajátos formáit is, s élnek a sokoldalú fejlődés lehetőségeivel és eszközeivel. Köztudomású, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állampolgárai részben a cseh és a szlovák nemzethez, részben pedig a magyar, az ukrán (rutén), a lengyel, a német és egyéb nemzetiséghez tartoznak. Ez a hovatartozás nálunk az állampolgári lét egyik sajátossága. Az is általánosan ismert, hogy az ország területén élő nemzetek és nemzetiségek tagjainak a jogai és természetesen a kötelességei minden tekintetben egyenlők. A teljes egyenjogúság megvalósítása azonban gyakran nehézségekbe ütközik, mert a nemzetiségeket a nyelvük és a kultúrájuk bizonyos fokig elválasztja a cseh és a szlovák nemzettől. Ez az elkülönülés sok esetben hátrányos helyzetet jelenthet számukra. Ezért a tényleges egyenjogúság megvalósítása érdekében - hogy alapvető állampolgári jogaik érvényesítése során a nemzetiségek tagjai a két nemzet tagjaival szemben ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe - szükségük van még sajátos jogokra is. Ezek az ún. nemzetiségijogok, amelyeket az említett nemzetiségi alkotmánytörvény 3. cikkelyének 1. bekezdése tartalmazza. A sajátos nemzetiségi jogokat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetéről szóló alkotmánytörvény deklarálja. 1 7 Ez magyar fordításban így hangzik: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése szem előtt tartva, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozó népét, amely minden államhatalom forrása, közös hazában és megbonthatatlan közösségben a cseh és a szlovák nemzettel együtt a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (rutén) nemzetiség is alkotja, s hogy ezek a nemzetiségek a Nemzeti Front politikájának szellemében alkotó módon részt vesznek az ország építésében, és ugyanakkor kibontakoztatják nemzeti létük sajátos formáit is, arra törekedve, hogy tovább mélyítse és megszilárdítsa a nemzetek és a nemzetiségek testvéri együttélését és szolidaritását, s biztosítsa a nemzetiségeknek az államhatalomban való részvételt, és hatékony biztosítékokat nyújtson nekik a további fejlődéshez, ezt az alkotmány törvény t alkotta: 1. cikkely A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mint a cseh és a szlovák nemzet és azon nemzetiségek közös állama, amelyek a területén élnek, a szocialista demokrácia és az internacionalizmus szellemében biztosítja a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (rutén) nemzetiség számára a sokoldalú fejlődés lehetőségeit és eszközeit. 2. cikkely A nemzetiségek létszámuknak megfelelő arányban vannak képviselve a képviseleti testületekben és más választott szervekben. 1 7 Az 1968. október 27-i 144. sz. alkotmánytörvény a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetéről. - Zbierka zákonov. 1968, 41. rész, 402^03. 1. 154