Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

CSEHSZLOVÁKIA NÉPESSÉGE - VII. A népesség nemzetiségi megoszlása - 7. Az aktív kereső lakosság nemzetiségi megoszlása gazdasági ágazatok szerint

A Cseh Szocialista Köztársaság aktív kereső lakosságából 645 228 dolgozik a mezőés erdőgazdaságban. Az 1970. évihez képest tehát lényeges apadás észlelhető ebben az ágazatban, hisz 1970-ben az itt dolgozók száma még elérte a 736 117 főt. (38.) Nemzetiségi megoszlásukat az alábbi táblázat szemlélteti: Nemzetiség 1970 % 1980 % cseh 683 272 92,8 597 386 92,5 szlovák 39 849 5,4 37 139 5,7 ukrán (rutén) 958 0,1 637 0,1 orosz 282 0,0 143 0,0 lengyel 2 447 0,4 2 276 0,4 magyar 2 590 0,4 2 361 0,4 német 4 696 0,6 3 261 0,5 egyéb 1 719 0,3 970 0,2 ismeretlen 304 0,0 1 055 0,2 CSSZK 736 117 100,0 645 228 100,0 A csökkenés elsősorban a cseh nemzetiségű személyeknél szembetűnő, de jelentős mértékű a szlovák, a lengyel, a magyar és a német lakosságnál is. Az egyes nemzetiségek hányadát a mező- és erdőgazdaságban a következő viszonylagos számok mutatják az 1970. évi és az 1980. évi állapot szerint: Nemzetiség 1970 1980 cseh 14,6 11,9 szlovák 20,9 15,7 ukrán (rutén) 15,6 11,6 orosz 8,8 5,7 lengyel 8,4 6,5 magyar 22,5 17,1 német 12,6 9,0 egyéb 12,1 8,6 ismeretlen 6,6 10,2 CSSZK 14,8 12,0 A csehországi átlag tehát 12 százalék. De a cseh nemzetiségű lakosság nem éri el a köztársasági átlagot, csupán a szlovák és a magyar. A magyarság különben valamennyi nemzetiség közül a legnagyobb arányban vállal feladatokat a mező- és erdőgazdaságban, nemcsak Szlovákiában, hanem a cseh országrészekben is. 117