Fodor Antal: Zipserföldön (Igló. Fodor Antal, 1921)

Uj-Tátrafüred

felé néz s minden szoba előtt olyan tágas terrász van, hogy arra a beteg ágyastól kitolható s az ágy szükség szerint a nap járásával szembe vagy keresztbe irányitható. Az emeletsorok elhelyezése a Sarason-féle elv szerint történt, vagyis oly módon, hogy minden emeletsor az egyenes sikból visszalép hátrafelé s igy minden terrász és szoba szabadon kapja a napsütést A gyönyörű palotához méltó berendezést is terveznek építtetői. Az épület berendezésének költségei meghaladják a tízmillió koronát. Mikor nyitják meg a Nap-szanatóriumot ? Erre a kérdésre ma még határozott választ senki se tud adni. Talán 1922. év nyarán vagy őszén, de egy éven belül mindenesetre. A Nap-szanatórium a Tátra idegenforgalmát nagy lépéssel fogja előrevinni s nemcsak a betegek raját, de az érdeklődők egész seregét fogja a Tátrába vonzani. Az uj szanatórium megnyitása után Uj-Tátrafüred régi épületeiben népszanatóriumot rendeznek be a telep tulajdonosai, hol olcsó dijak mellett gyógyulhatnak azok a tüdőbetegek, kiket szegénységük miatt eddig kizártak a Tátrából. Szontághék fenkölt gondolkozását, nemes szivét, nagy áldozatkészségét egyébként élénken jellemzi a munkásbiztositó pénztárnak önköltséges árban juttatott 20 ágy és a díjtalan rendelő, hol a környékbeli szegénysorsu betegek ingyen orvosi vizsgálatban és rendelésben részesülnek. A Szontágh-szanatórium kitűnőségének a legjobb bizonyítványa azonban a vendégek nagy száma, kik a szanatóriumot mindig megtöltik.