Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Ismeretlen fejezetek Petőfi Zoltán életéből

Csákóra, hogy az iskolaév kezdetéig töltsem az időt Zoltánnal együtt.» * A szarvasi korrepetálással Petőfi Zoltán és Kicska Emil barátsága kezdődött. Zavartalanúl fejlődött tovább, mikor Kicska Emilt orvosi tanulmányai a bécsi egyetemre szólították. Petőfi Zoltánnal ismét Pesten találkozott. Zoltán ugyanis — akárcsak apja — mindenáron színész akart lenni. Megszökött a szarvasi gimnáziumból s a nagykőrösi csepűrágóknál, majd másutt «működött«. Erről a találkozásról Kicska az alábbiakban számol be : »1868 októberében, mikor a szünet után ismét Bécsbe utaztam, leszálltam Pesten a vonatról, hogy felkeressem Zoltánt, akiről időközben megtudtam, hogy néhány hónap óta ott tartózkodik. Ráakadtam a Cukor-uccában egy földszintes házban. Elég csinos lakása volt, meg is háltam nála, ő a díványon aludt, nekem az ágyát engedte át. Beszélgetés közben elmondta, hogy hosszas kóborlás után ismét a tanulásra szánta rá magát. Szerettem volna hallani tőle, hogy merre kóborolt, de az erre való emlékezés kellemetlen volt neki s csak annyit mondott, hogy színészkedett Debrecenben és másutt is. Nem faggattam tovább. Ekkor már köhécselt, de azt hittem, hogy csak meghűlt az utóbbi napokban. Ezután ismét nem láttam őt és nem is hallottam róla semmit az 1870. év május haváig. Ebben az időben Bécsben a Laudon Gasse 33. sz. házában laktam a III-ik emeleten, Bíró Lajos jó barátommal együtt. Valamelyik este úgy 9 óra tájban felszaladtam lakásomba, minden harmadik lépcsőfokot érintve lábammal. Az első emeleten elsuhantam egy fiatalember mellett, aki — útitáskát tartva kezében — pihenni látszott. Erősen rámszegezte szemét, de én siettem s ÍQV jól reá se néztem. Már jó ideje tartózkodtam szobámban, mikor megnyílt az ajtó és belépett rajta — Petőfi Zoltán. — Szervusz Zoltán, hol jársz itt, ahol a madár sem jár ? Nem Te néztél reám az első emeleten, mikor az imént jeljöttem ? — 74 —