Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Ismeretlen fejezetek Petőfi Zoltán életéből

egyetemi tanárhoz, kiengesztelvén ezzel szüleit, akik sohasem tudták megbocsájtani, hogy előazör egy «kóbor poétát* választott férjéül. Zoltán tehát formálisan árva maradt s neveltetését gyámja — Petőfi István — vállalta magára. Eleinte Pesten tanúit, azonban a Vl-ik gimnáziumban megbukott. Ekkor kérte fel nagybátyja Kicska Emilt hogy vállalja a bukdácsoló fiú korrepetálását. Delhát hadd iktassuk ide erre vonatkozólag Kicska Emil naplóját. «1865 június hó első felében délelőtt 11 és 12 óra között három úr lépett be szarvasi tanuló-szobámba. Éppen az érettségi vizsgára készültem. Az egyiket jól ismertem, Horváth Károly néptanító volt. Ez mutatta be a másik kettőt : — Petőfi István csákói tiszttartó és unokaöccse Petőfi Zoltán. Nagyot bámultam. Mit kereshet a nagy költő öccse és fia én nálam — szegény diáknál ? Petőfi István azonban csakhamar felvilágosított : — Zoltán öcsém egy évvel ezelőtt Pesten végezte a gimnázium Vl-ik osztályát, de több tárgyból elbukott. Erre családi tanácskozást tartottunk s abban állapodtunk meq, hogy Zoltánt nem erőltetjük többé olyasmire, amihez semmi kedve nincsen, hanem a gazdasági pályán próbálunk vele szerencsét. Azonnal le is hoztam magammal Csákóra — gazdasági gyakornoknak. Egy év alatt azonban arról győződtem meg, hogy Zoltánból sohasem lesz jó gazda, ő maga is megvallotta, hogy még annyi kedve sincs a gazdálkodáshoz, mint a tanuláshoz, s arra kért, engedném meg neki, hogy félbeszakadt gimnáziumi tanulmányait folytassa. Beleegyeztem — mint utolsó próbába. Itt Szarvason akarom vele a gimnáziumot végeztetni. Éppen most jöttünk Tatai István igazgató úrtól, aki megígérte, hogy szeptemberben felvesd Zoltánt a VII-ik osztályba, ha legalább latinból és számtanból vizsgát áll. Ont ajánlotta korrepetitorul, ezért vezetett ide bennünket Horváth Károly jó barátom és egykori tanvulótársam. Elvállalja a korrepetítorságot ? Hogyne vállaltam volna el. — Akkor hát július 1.-én behozom Zoltánt a pusztáról. Horváth Károly barátomnál fog lakni. — 72 —