Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

A murányi vár regénye

A hangulatos témakör a az ügyes kidolgozás egyszerre megalapozták Gyöngyösi írói hírnevét, s alkotását ma is eleven értékként őrzi a magyar irodalom. A murányi regény története a XVI-ik század derekáig int vissza. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a svédekkel kötött szövetség után kitűzte a felkelés zászlaját, s hadba szállott III. Ferdinánd császárral. Seregei egymásután foglalták el Kassát, Rozsnyót, Putnokot és eljutottak Fülekig — melynek várkapitánya a császárhű Wesselényi Ferenc volt. A Fülekkel szomszédos murányi vár akkortájt a Széchyeké volt, illetve a három Széchy leányé, akik közül a legfiatalabb Mária volt. Nővére Éva — Illésházy Gábor neje volt s ez nem annyira idealizmusból, de hogy birtokait meggyarapítsa, a szerencsésebben küzdő Rákóczi pártjára állott. A továbbiakban átadjuk a tollat a gömöri monográfia történetírójának, aki Acsády nyomán így folytatja a történetet : Széchy Mária ép akkor érkezett a várba, midőn Illésházy Gábor, aki őt örökségében megkárosítani igyekezett, Rákóczi pártjára állott. E szorongatott helyzetben a füleki kapitánytól uborkába rejtett levelet kapott, melyben Széchy Máriát találkozóra hívja. Ez a légyott valószínűleg július 23-án történt a imurányalja—tiszolci országút mentén lévő erdős völgyben. Ez a találkozó döntötte el Murány sorsát, mert Széchy Mária halálosan belészeretett Wesselényibe. Mialatt Illésházy Gábor, a haszonleső sógor, Kaasára ment a fejedelemhez, azalatt Széchy Mária megtette az előkészületeket Wesselényi Ferenc hadainak bebocsátására. Wesselényi a füleki helyőrségből 500 vitézzel kerülő útakon indult Murány felé. Nehogy azonban tervét elárulják, csupán 80 válogatott vitézt vett maga mellé és ezekkel indult a vár alá. Vele volt Vadászi Pál, Feketíe László, Gombkötő János füleki hadnagy, a két Farkas testvér, Solymosi «a régi vitéz«, mindannyian kipróbált hűségű hadfiak, akiknek csak akkor mondta el tervét, midőn már a várhegy alatt állottak. A sötét éjszaka védelme alatt Wesselényi augusztus hó 4-én, éjféltájban ért a várbástya alá, hol hajnalig kellett várakozniok. Ekkor Széchy Mária Kádas nevű szol— 31 —