Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

A murányi vár regénye

akat, Tornallyayakat, Bethleneket, Széchyeket, Wesselényieket, Bercsényieket vagy a Koháryakat. Az ilyen tarka múltú, híres várnak mindig meg van a maga regénye, — melyet rendszerint színes legenda őriz. A murányi vár regényének specialitása az, hogy a szóhagyományon túl a XVI. századbeli magyar irodalom oly alkotása dolgozta fel, mely a Balassa utáni idők egyik legkiemelkedőbb munkája. A murányi vár regényét magyar éposz őrzi, melynek története minden pontjában való és igaz. Különlegessége, hogy az éposz cselekménye nem férfihős, de szerelmes nő alakja köré szövődik. A történet mozgató ereje nem annyira a Mars, a zordon fegyver, mint Vénusz, a szerelem. Vagy, hogy szabatosabban fejezzük ki magunkat — a Marssal társalkodó murányi Vénusz. Ez a mondat mindnyájunk előtt Gyöngyösi István (1624—1704) emlékét idézi. Ö volt az, aki a murányi regényt versbe foglalta s akit ép ez a főmunkája köt Szlovákia földjéhez. Murányban ihlette meg a vár 1644-es, romantikus körülmények között lejátszódott bevétele s itt a ma is álló falak között írta meg ugyanezen falak történetét. Gömörbe pályája sodorta, mert Gyöngyösi István nem született Rozsnyóbányán — mint azt Gömörvármegye monográfiája feltételesen írja — de a kárpátaljai Radváncon. A Pintérirodalom szerint »kis vagyonú ember lévén — szívesen kereste a gazdagabb főurak pártfogását. Bizalmas embere volt Wesselényi Ferenc nádornak, aki fizetéses állást adott neki egyik várában, később pedig maga mellé vette murányi udvarába. Midőn Wesselényi Ferenc 1667-ben meghalt, állását megtartotta az özvegységre jutott Széchy Mária mellett is. Mint Gömörmegye alispánja halt meg 1704 július 24-én Csetneken« (Štítník). A literátus hajlamú titkár elméjét megragadták urának Wesselényi Ferencnek színes elbeszélései, különösen a vár bevételének akkoriban szerte kommentált kalandos története. Kenyéradója ösztönzésére (s minden valószínűség szerint az — ő költségén is), hőskölteménybe foglalta a murányi regény históriáját s 1664-ben sajtó alá bocsájtotta. így született meg a »Marssal társalkodó murányi Vénusz.« — 30 —