Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Ahol az első «deákos» poéta verselt

tĽiaaeéáb ír înr Ahol az első „deákos" poéta verselt*... Komárom megye monográfiája Virtet nem is sorolja trözségei közé. Dunaradvány telepeként említi, akárcsak Zsitvatöt, ahol ma is látható még a tölgyfa, amelynek tövében II. Rudolf 1606-ban megkötötte a törökkel a történelemből ismert zsitvatoroki békét. Úgy Zsitvatő, mint Virt, ősi telepek, Virt határában még egy római erőd vonalait is megtalálták. A két puszta ma oly jelentéktelen, oly kicsi, hogy nincs közigazgatásuk, s akár Domány, vagy Csóri puszta, Radványhoz tartoznak. Virtpuszta egész terjedelme néhánv kúria, és a hozzátartozó zsellérház. Megközelíteni Virtpusztát vasúton egyáltalában nem lehet. Az utolsó ál"omás, ameddig a vasút szállít, Hetény. Innen aztán legfeljebb autóbuszon lehet továbbjutni, de azt sem minden nap, mert hiszen a napi járat Komárom és Dunamocs között aligha fizetődhetik ki. Ilyen esetben aiz egyetlen kiút a parasztszekér, mely vagy két órán át baktat Heténytől Virtig, a Kisalföld egyhangú dohánymezői között. Kurtakeszinél illetve Marczellházánál az út hangulatosabbá válik. * Könyvem anyaga nagyobb részt múr a bécsi döntés előtt készen állott, az új határvonal következtében azonban az egész anyagot át kellett csoportosítanom. Természetesen sok kész tanulmányomat kellett kihagynom, mert hiszen témakörükkel kiestek Szlovákia határvonalából. Fenti tanulmányom szemelvényt képez ebből az anyagból. — 150 —