Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Ady Endre a Tátrában

Ady Endre a Tátrában Aki bejárta a Magas Tátrát, s kitekintett a villamos ablakából, mely Poprád felől suhan — bizonyára megerősíti, hogy szebb panorámát Szlovákia földjén keveset látott. Szemben magasan fúródik az égbe a lomnici, szalóki, és gerlachfalvi csúcs hármas hósipkás hegykolosszusa, lefelé mozdulatlanúl nyújtózik a poprádi völgy. A zökkenés után a hótól roskadó fenyvesek közül mosolygó állomás búvik elő : Ótátrafüred. Alig vesz iramot a villamos, máris újabb állomás jelentkezik a Tátra szívében : Üjtátrafüred. A megállónál a hotelek és szanatóriumok személyzete várja a vendégeket. Legtöbbjük sapkáján ott díszeleg az aranyfelirat : «Szontagh szanatórium.» Szontagh doktor neve összeforrt a Tátra fogalmával. Szanatóriuma ma európai hírű gyógyhely. Csak természetes, hogy a tátrai üdülőt sorra keresték fel a poros szerkesztőségek és íróasztalok robotosai, írók és újságírók, akikre bizony minden évben jócskán ráfért a pihenés. Könnyen tudna bárki rangos listát összeállítani a magyar irodalom jeleseiből, akik a szanatóriumban megfordultak. Csak arról tud keveset a közvélemény, hogy majd két évtizede a szanatórium betege volt az új magyar irodaiam lánglelkű poétája — Ady Endre. Ady tátrai tartózkodása felett majd minden életrajzírója elsiklik. A legtöbb adatot talán Bölöni György Ady Endre könyve tartalmazza, bár ő is megelégszik másfél oldallal, melyen Ady tátrai időzését tárgyalja. Pedig hát a magyar vátesz 1910 egész nyarát itt töltötte Szlovákia földjén és két hónapon át tartózkodott a Tátra bércei között. Ady Ű j tátrafüreden tartózkodott és a Szontágh szanatórium pánciense volt. A szanatórium négytornyos saroképületében lakott, a Bányász fióküzlet mellett. A baloldali rész első— 135 —