Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Az első magyar könyvről

padláson maradtak s onnan hordták szét őket ama bizonyos tízpercben a diákok. A szóhagyomány nagyon is valószínűnek látszik Az a ház ugyanis, melynek padlását tulajdonosa kiürítette, az egykori nyitrai ferences klastrom épülete. A könyv pedig, mellyel Ehreinfeld Adolfot hátbatalálták, Szent Ferenc legendáját tartalmazza, tehát a rend alapítójának varázsos életét. Nagyon valószínű tehát, hogy a könyvet a nyitrai ferencesek klastromában őrizték s mikor azután régi épületüket elhagyván — a Felaővárosba költöztek, az első magyar könyv valahogy ott felejtődött a padláson. Mit sem von le az, hogy a pár-uccai ferences klastrom többször leégett és hogy támadó hadak többször lerombolták. Lakói bizonyára időben gondoskodtak az értékek és relikviák elszállításáról s midőn újból beköltöztek, nem feledkeztek meg visszaszállításukról. A klastromban visszamaradt könyvet aztán a véletlen újból megmentette a magyar irodalom számára. Beöthy Zsolt még tovább megy az első magyar írott könyv analízisében. Nézete szerint a Ferenc-legenda stílusában teljes határozottsággal felismerni a nyitravidéki palóc-nyelvjárás sajátosságait. Magamot, őköt, fordól, indól — ma is sajátosságai a zoboralji palócok nyelvjárásának — már pedig ezek a szavaik ugyanígy megtalálhatók a legendában. Beöthy Zsolt szerint tehát — a Szent Ferenc-legendát valamilyen nyitravidéki szerző fordíthatta magyarra. Beöthy Zsolt megállapítását igazolni látszik a Nyitravidék helyrajza. A Zobor alatt kiterjedt magyar palócfélsziget húzódik meg, mely afféle rezevoárja ma is a halódó városi intelligenciának. Nyitra az ősrégi földrajzi centrum, csak úgy szítta magába a tehetséges palóc-fiúkat s különösen sok pap és szerzetes rekrutálódott a zoboralji palócok soraiból. Ha tehát Beöthy Zsolt épp ezt a nyitrai palóc-dialektust fedezte fel a Ferenc-legendában, úgy ezt bizonyára oly nyitravidéki palóc-származású ferences írta, aki a nyitrai klastromban telepedett meg s így nagyon is valószínű, hogy az első magyar könyv a nyitrai ferencesek klastromában készült. Ez esetben tehát az első magyar könyv lelőhelye autochton. Nyitrán írták meg, itt őrződött — 12 —