Tanügyi tanácsadó. Általános tanügyi, pedagógiai, jogi és közigazgatási kézikönyv (Bratislava. s.n., 1929)

I. rész. Az iskolák szervezése és fejlesztése körüli eljárás - A kormányintés javaslatbahozatala körüli eljárásról - Melyik iskola részesül kormányintésben?

47 maga intézkedik, vagy a járási hivatalnak a szükséges intézkedésre nézve határozati javaslatot tesz, szükség esetén az illetékes egyházi főhatóságot megkeresi. Egyébként, hogy a községek és felekezetek iskoláit az állami tanfelügyelőség még milyen más szempontokból őrzi ellen, arról könyvünk más helyén szólunk. Az állami iskoláknál tapasztalt hiányok megszüntetését, új állami iskolák szervezését, illetve új osztály felállítását illetőleg az állami tanfelügyelőség saját hatáskörében, hivatalból, egyedül jár el. 7. A kormányintés javaslatbahozatala körüli eljárásról. — Melyik iskola részesül kormányíntésben ? Miután az egyházaknak nyilvános iskolák fenntartására vonatkozó joga az 1922. évi 226. számú törvény által kiegészített 1868, évi XXXVIII. magyar törvénycikk 11. §-ában foglalt feltételek teljesítéséhez van kötve, az iskola_ és népmüvelődésügyi minisztériumnak, illetve a minisztérium referátusának a kormányintés tekintetében való intézkedése nemcsak joga, hanem az állami tanügyi hatóságok kimondott kötelessége. Egyébként ezen intézkedés természete az idézett törvénycikk 14. §-ának b. pontja alatt világosan fel van tüntetve. Az említett alakiságokból kitűnik, hogy a kormányintést nem büntetésnek kell tekinteni, mert hiszen az egyház az iskolafenntartás által nem kötelességet teljesít, hanem csupán egy neki biztosított joggal él és ezért tehát a kormányintés is csupán az iskola törvényellenes állapotának az iskolafenntartóval való figyelmeztető közlését képezi, ami végeredményben az iskolafenntartónak saját érdekében áll. Az iskola- és népmüvelődésügyi minisztérium referátusa tekintetbe véve az egyházközségek általános nemkielégítő vagyoni állapotát, ezen intézkedését az idézett t.-c. 15. §-a alapján csak akkor teszi meg, ha a tanfelügyelőségeknek az iskola hiányosságaira vonatkozó figyelmeztetései nem vezettek kellő eredményre. Miután az egyházi főhatóságok ily értelmű és ezirányű figyelmeztetése az idevágó rendelkezések alapján, különösen pedig az 1876. évi XXVIII. magyar törv. cikk 5. és 6. §-ai alapján a tanfelügyelőségek hatáskörébe tartozik, az iskola- és népművelődésügyi minisztérium referátusa az első kormányintésre vonatkozó javaslat felülvizsgálása folyamán ha megállapítja, hogy az iskolaszék ezen hiányosságokra figyel-