Tanügyi tanácsadó. Általános tanügyi, pedagógiai, jogi és közigazgatási kézikönyv (Bratislava. s.n., 1929)

IV. rész. A tanítók jogi, szolgálati és fizetési viszonyairól - Új rendelkezések a tanítók szabadságáról és a szolgálatból való elmaradásuk igazolásáról

189 fokozatokba (adjutum, tiszteletdíj) való előléptetés meg­akasztását nem vonhatja maga után. 4. Ha a tanító saját kockázatára három napnál hosszabb időre távozik el a szolgálatából anélkül, hogy mentségére megfelelő indokokat tudna felhozni, fegyelmi felelősségének épségben tartása mellett az igazolatlan távolmaradás tarta­mára járó illetményeket elveszíti. A már kifizetett illetmények a legközelebb esedékes összegből levonatnak. 5. Ha a tanító, kinek családjában fertőző betegség ütött ki, kinyilatkoztatja, hogy hajlandó megbetegedett családtagjaitól teljesen különválni és ezen ajánlatát a szolgálatilag közvetlen föléje rendelt szerv (149. §.) elfogadja, a tényleg felmerült és múlhatatlanul szükséges kiadásaiért legfeljebb három havi időre kárpótlást nyerhet. 6. A tanítónőknek a szolgálatból terhesség vagy anyaság folytán való távolmaradására vonatkozólag a tanítói törvény 25. §-ának rendelkezései érvényesek. A 41. §. 1. A három hónapnál hosszabb ideig tartó szabadság engedélyezése ahhoz a föltételhez köthető, hogy a nagysziin­idő tartamát meghaladó szabadság idejére a szolgálati illet­mények nem fizettetnek ki, valamint, hogy ez az idő a maga­sabb fizetés (adjutum, tiszteletdíj) fokozataiba leendő elő­lépés és a nyugdíj kiszabása szempontjából nem nyer beszá­mítást. 2. Ha a szabadság egy évig tartott, akkor a további sza­badság engedélyezése az előbbi bekezdésben felsorolt összes feltételekhez kötendő. Azonban az említett föltételektől egész­ben, vagy részben el lehet tekinteni, ha a további szabadsá­golást közérdek, avagy tudományos érdekek teszik kívána­tossá. 3. Az egy évig tartó szabadság idejének kiszámításánál a közbeeső tényleges működés csak akkor tekinthető a szabad­ság megszakításának, ha az legalább a megelőzően élvezett szabadság tartamának felét elérte. Ily esetekben az évet, a két szabadság közé eső tényleges működés végétől kell csak szá­mítani. A közbeeső rövidebb tartamú működés esetében az egyévi szabadság kiszámításánál az egyes szabadság idősza­kai összeadandók. 4. A tanítók betegség esetén mily elbánásban részesülnek, azt a 30. és 65. §§. rendelkezései állapítják meg. 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom